2022 végére várhatóan négymillió közelébe emelkedik a világ üzemeiben dolgozó robotok száma, s ez azt jelenti, hogy Szingapúrban és Dél-Koreában a legmagasabb – 750 fölötti – ám olyan terület is akad, ahol Európa áll az élen: 110 robot jut tízezer munkásra, ami több, mint Észak-Amerika, vagy Ázsia átlaga.

A gépembereket elsősorban a járműgyártásban alkalmazzák, de ugyancsak sok van belőlük a szórakoztatótechnikai iparban, s gyorsan nő a számuk az élelmiszeriparban is. Amíg az első generációs ipari robotok – amelyek közül az első, az Unimate001 1959-ben lépett munkába a General Motors trentoni üzemében – általában az emberektől elzárva, sokszor rács mögött munkálkodtak, manapság az emberek és a robotok egymás mellett élése, illetve a szekvenciális együttműködés a jellemző. Az első fogalom azt jelenti, hogy ugyan már nincs rács, de a gépemberek külön munkaterületen dolgoznak, míg a második ennél fejlettebb együttműködést takar: itt már közös a munkatér, ám az emberek, illetve a robotok egymás után tevékenykednek. A jövő a még szorosabb együttműködésé: az egyre biztonságosabban és kiszámíthatóan mozgó robotok az emberekkel egy helyen és egy időben dolgoznak, míg a legmagasabb fokú együttműködés során – amit a szakemberek reszponzív kollaborációnak neveznek – a robot valós időben, a hús-vér alkalmazott mozgására reagálva végzi a maga mozdulatait.

Növekvő tudás, kedvezőbb ár

Ahogy mélyül az együttműködés a gép és az ember között, úgy okosodnak a gépemberek: növekszik a memóriájuk, egyre több érzékelőt kapnak és évről évre ügyesebbé válnak. Így a gyártás mellett már a csomagolásban, a raktározásban és egyéb területeken is sokasodnak, amit az is elősegít, hogy folyamatosan zuhan az új technológia költsége.

Míg az emberi munkaerő egyre drágábbá válik, az utóbbi hat évben a robotok ára mintegy harminc százalékkal esett, s a következő 4-5 évben további legalább húsz százalékos árcsökkenés várható.

Ennek ellenére a robotpiac forgalma látványosan emelkedik: 2017-ben 41 milliárd dollár volt a gyártók bevétele, s ez 2023-ra 73 milliárdra ugorhat.

A legújabb elemzések szerint a koronavírus-járvány – a rendelések visszaesése, illetve a gyártási fennakadások miatt – rövid távon visszaveti a robotok terjedési ütemét, ám a jövő év második felére visszatér a régi lendület és további gyorsulás várható, hiszen az automatizált üzemeket a hagyományosaknál jóval kevésbé érintik a járványok miatt esetleg elrendelt korlátozások, így azok biztosabban működtethetőek.

A robotok nélkül teljes mértékben elképzelhetetlen a most zajló negyedik ipari forradalom, amelynek során a tömegtermelés is alkalmassá válik az egyéni fogyasztói igények kielégítésére.

Hazai helyzetkép

Magyarországon is terjednek a robotok, ám az ország – annak ellenére, hogy az autógyárak és beszállítóik gyorsan haladnak az automatizálás felé, a tízezer munkásra jutó robotszám nem éri el az európai átlagot. Magyarországon – ahogy a közép-kelet-európai térség többi államában is – jellemzően a multinacionális cégek vetnek be robotokat a termelésben, míg a hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásoknak egyelőre drága ez a technológia. Pedig előbb-utóbb lépni kell, hiszen a robotok alkalmazása jelentősen javítja a hatékonyságot és felmérések szerint

Magyarországon jelenleg több mint 700 ezer olyan állás van, amely betölthető lenne nem hús-vér alkalmazottal is.

A robothasználatban élenjáró egyik hazai üzem a Bridgestone tatabányai gyára, ahol az öt legfontosabb munkafolyamatból háromban vannak jelen a robotok és a teljes gyártókapacitás hatvan százalékát már digitalizált technológia adja. Az egyik folyamat az abroncsgyártás, itt a BIRD nevű automatizált technológiának köszönhetően gyakorlatilag emberi érintés nélkül készülnek a termékek.

Bridgestone

„Büszkék vagyunk e technológia digitális, mesterséges intelligencia alapú utódjára az EXAMATION technológiára, amely már nem csak gyárt, de mesterséges intelligenciája mintegy 480 ponton méri és ellenőrzi is az abroncsok minőségi paramétereit” – mondta a HVG-nek Topolcsik Melinda, a gyár ügyvezető igazgatója. A Bridgestone tatabányai üzeme fokozatosan okosgyárrá (Smart Factory) alakul át, s ez a több projektből álló folyamat a gyár működésének minden területét érinti. Az okosgyárban már a robotok karbantartásában is fontos szerepet játszanak a gépek: a mesterséges intelligencia adatelemzéssel jelzi előre a gyártógépek várható meghibásodásait, ezért tervezhetők lesznek a karbantartási ciklusok.

Hoznak, vagy visznek?

Ahogy Magyarországon, úgy a világ többi országában is sokan aggódnak amiatt, hogy emberek milliói veszítik majd el állásukat a robotizáció miatt, az amerikai jövőkutató, Martin Ford attól tart, hogy míg korábban a gépek csak a mechanikus munkafolyamatok elvégzését segítették, most képességeik egészen emberiekké válnak és emiatt a középosztályhoz tartozók közül is sokan munka nélkül maradnak. A Massachusettsi Műegyetem (MIT) egyik tanulmánya szerint viszont a robotok terjedésével új szakmák is születnek, s ezek felszívják az eredeti állásukból kiszorultak jelentős részét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.