Laboratóriumi körülmények között hoztak létre funkcionális emberi retinát magyar tudós vezetésével. A munka a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botond és csapatához köthető. Mint az a Semmelweis Egyetem oldalán megjelent hírben olvasható: az úgynevezett retina organoid segítségével a későbbiekben személyre szabott, látást érintő terápiák is elérhetővé válhatnak.

A szemben található retina a fény érzékeléséért és a vizuális információk feldolgozásának kezdeti lépéseiért felelős idegszövet. Bár elhelyezkedése miatt könnyen hozzáférhető szervnek tűnik, sejtszintű működése részleteiben ma sem tisztázott. Az emberi retina vizsgálatát ráadásul nagyban nehezíti a szövet érzékenysége, mert a testből eltávolított szövet a táplálék- és oxigénellátás megszakadása miatt néhány percen belül visszafordíthatatlan károsodást szenved.

A Roska Botond által vezetett Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel munkatársainak most sikerült perifériás szövetből – kötőszöveti sejtekből, illetve vérből – mesterségesen olyan fényérzékeny retina organoidot létrehozni, amelynek tulajdonságai nagyon hasonlóak az egészséges (felnőtt) emberi retináéhoz. A kutatóknak emellett a világon elsőként sikerült szervdonorokból származó izolált emberi retinán elektrofiziológiai módszerekkel fényválaszt mérni, ami közelebb vihet a szerv működésének megértéséhez.

[Roska Botond: "Nem szabad, hogy a díjak becsapjanak"]

A kísérletek során szervdonációból származó retinaminták és a szövettenyészetben növesztett retina organoid egysejtes transzkriptóm analízisét is elvégezték. A molekuláris biológiai eljárással a szövetminták több ezer sejtjének génaktivitását vizsgálták sejtszinten, majd a kapott adatok alapján a sejteket csoportokba, úgynevezett klaszterekbe rendezték. A szervdonációból származó és a mesterségesen növesztett retinaszövet a sejtek génaktivitás-mintázata alapján is nagyfokú egyezést mutatott, sőt, sikerült több genetikai eredetű szemészeti betegség esetén az adott kórkép kialakulásában kulcsfontosságú sejttípust is azonosítani – olvasható a Semmelweis oldalán megjelent közleményben.

A felfedezést több éves kutatás előzte meg, melyben többek között a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Retina Laboratóriuma is részt vett. A laboratórium vezetője, Szabó Arnold szerint a kutatás eredményei előrevetítik, hogy a jövőben akár a személyre szabott terápia kidolgozása is lehetővé válhat a betegek számára, hiszen a beteg sejtjeiből növesztett organoid tulajdonságai a betegre jellemző betegséget is hordozzák, így a szövettenyészetben növesztett mesterséges retinaszöveten a terápiás eljárások hatásai közvetlenül vizsgálhatóvá válnak.

A munkával kapcsolatos publikáció a Cell tudományos folyóiratban olvasható.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.