Maszkviselés, rendszeres kézfertőtlenítés, távolságtartás – ezek jelenleg a legfontosabb eszközeink a koronavírus-fertőzés elkerülésére, illetve az otthonmaradás. Azonban ez utóbbinak, az elsizgetelődésnek lehet egy negatív hozadéka is, erre figyelmeztetnek argentin kutatók, akik tapasztalataikat az online megtartott 46. argentin kardiológiai kongresszuson osztották meg.

A Favaro Alapítvány egyetemi kórházának szakemberei azután kezdték el a vizsgálataikat az egyetem sürgősségi osztályán, miután megfigyelték, hogy a járvány első hullámában, a társadalmi elszigeteltségnek kitett páciensek körében gyakoribb a magas vérnyomás az átlagosnál. Több mint 12 ezer beteg adatainak feldolgozása után kiderült, hogy a pandémia első hullámában felvett magas vérnyomású betegek száma jóval magasabb volt, mint az előző év hasonló időszakában (23,8 százalék kontra 17,5 százalék). A szakértők persze azt is megjegyezték, hogy mindezt számos tényező befolyásolhatja, amelyek közül több is pszichikai.

A társadalmi elszigeteltséget már korábbi tanulmányok is összefüggésbe hozták negatív egészségügyi hatásokkal. A világjárványhoz kapcsolódóan általános az aggodalom, az emberek félnek a járvány pénzügyi következményeitől, a betegségtől, és az állandó szorongás hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez.

Emellett az otthoni elszigeteltség életmódbeli változásokat is eredményezhet, amelyek növelik a magas vérnyomás kockázatát, ilyenek például a mozgásszegény életmód, a túlzott nassolás és az alkoholfogyasztás, illetve az is hozzájárulhatott a vérnyomás-emelkedéshez, hogy sok beteg abbahagyta gyógyszerének szedését a fertőzés kimenetelére gyakorolt lehetséges káros hatásaik miatt (amiről később kiderült, hogy téves információ).

Az argentin kutatóorvosok azt tervezik, azt is megvizsgálják, hogy a szabályok lazulását követően visszaállnak-e, és ha igen, milyen gyorsan állnak vissza a megemelkedett vérnyomású emberek a normális szintre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.