A kisbolygók elnevezése régi hagyomány. A felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon a felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve is, és így van ez ma is, amikor az elnevezések már régen nem tudnak lépést tartani az automata távcsövek által talált több százezer égitesttel. A hagyomány mégis él, még ha az évek során sokkal szigorúbbá váltak is a feltételek. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy sorszámozzák őket, amelynek feltétele a pontos pályaszámítás, vagyis a biztos azonosítás – áll a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) szerdai közleményében.

Magyarország az 1930-as évek végétől egy szűk évtizeden át kisbolygó-nagyhatalomnak számított. Az akkoriban a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György által vezetett keresőprogramot a Szegedi Tudományegyetem és az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újították fel. Az azóta felfedezett közel kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.

Mit kell tudnunk a bolygóelnevezés módszertanáról?

Ahhoz, hogy egy égitest sorszámot kapjon, korábban két különböző év, majd legalább négy különböző szembenállás, manapság pedig már gyakran 10-12 szembenállás idején készült megfigyelésre van szükség. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek; érdekesség azonban, hogy politikusokra és katonákra százéves moratórium van.

Miért kellett eddig várni, és ki az a 16 híres személy, akiről elnevezték a kisbolygókat?

Az elmúlt közel másfél évben szünetelt az elnevezések elfogadása, ugyanis az elnevezések hivatalos bejelentésének joga szervezetet cserélt, azonban ez év májusában végre újraindult a folyamat. Így pedig elfogadták a CSFK korábban benyújtott 16 névjavaslatát. Az alábbi összefoglalóban a sorszám és az elnevezés után a felfedezéskor kapott ideiglenes jelölés található, majd zárójelben a felfedezés időpontja és a felfedezők neve. Sorrendben:

• (345648) Adyendre = 2006 TZ6 (2006. október 1., Sárneczky Krisztián és Csák Balázs)
• (390743) Telkesmária = 2003 SD129 (2003. szeptember 20., Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta)
• (399565) Dévényanna = 2003 SZ128 (2003. szeptember 20., Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta)
• (405571) Erdőspál = 2005 QE87 (2005. augusztus 31., Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán)
• (413233) Várkonyiágnes = 2003 SB129 (2003. szeptember 26., Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta)
• (423433) Harsányi = 2005 QL75 (2005. augusztus 29., Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán)
• (461650) Paisdezső = 2005 GP9 (2005. április 3., Sárneczky Krisztián)
• (483454) Hosszúkatinka = 2002 AF17 (2002. január 13., Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna)
• (524638) Kaffkamargit = 2003 SC158 (2003. szeptember 21., Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta)
• (541200) Komjádibéla = 2011 BJ107 (2008. augusztus 25., Sárneczky Krisztián)
• (541627) Halmospál = 2011 UE155 (2011. október 2., Sárneczky Krisztián)
• (541982) Grendel = 2012 FF87 (2012. március 16., Sárneczky Krisztián és Kürti István)
• (541992) Lukácsbéla = 2012 GE26 (2012. március 25., Sárneczky Krisztián)
• (542026) Kaszásattila = 2012 JL19 (2012. március 24., Sárneczky Krisztián és Kürti István)
• (543198) Rastislavmráz = 2013 TT115 (2013. szeptember 5., Csörgei Tibor és Sárneczky Krisztián)
• (543302) Hamvasbéla = 2013 XP7 (2013. december 4., Sárneczky Krisztián és Székely Péter)

A kutatási programot vezető Sárneczky Krisztián szerint bár a névválasztás szubjektív dolog, igyekeznek a tudomány, a sport és a kultúra területéről egyenlő arányban választani az elnevezéseket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.