A mobilhálózatok által elfogyasztott 1 kWh energia 5 kWh-nyi csökkenést hoz más iparágak energiafogyasztásába. Erre jutott 2015-ben a Carbon Footprint környezetvédelmi tanácsadó cég, majd négy évvel később a GSM Szövetség ötös szorzó helyett már tízszeres hatásról adott ki jelentést, és jelentésében annak is hangot adott, hogy 2025-re már egy a húszhoz lesz az arány. Ennyit jelenthet a mobilhálózatok, újabban leginkább az 5G által hajtott digitalizáció, automatizáció, robotizáció.

Az érem másik oldalán ott van Anders Andrae kalkulációja. A Huawei svéd kutatója ugyanarra az évre jósolt adatcunamit. Számításai szerint 2025-re az egyre több adattal dolgozó – felvevő, tároló, átvivő – infokommunikációs szektor fogyasztja majd el a globálisan megtermelt villamos energia 20 százalékát, és felel majd az összes szén-dioxid-kibocsátás 5,5 százalékáért. Az Ericsson kutatása szerint 2015-ben 3,6 százalék illetve 1,4 százalék volt a két érték.

Az adatcunami kifejezés jól magyarázható a dél-koreai példával: a Statista által gyűjtött adatok szerint idén májusban egy 3G-s előfizető átlagosan 0,08 GB adatot forgalmazott, egy 4G-s előfizetésen 9,3 GB folyt át, az 5G-s hálózatra kapcsolódóknál ez az érték 27,42 GB volt. A Huawei számításai szerint – a jobb minőségű tartalmakat engedő 5G-nek köszönhetően – 2030-ban átlagosan 600 GB-nyi adatot forgalmaz majd egy előfizető. Ehhez adódik hozzá, hogy egyre több otthoni, városbéli és ipari szerkezet kapcsolódik a netre, mindent összeadva szintén óriási növekedést eredményeznek. Az Ericsson által idézett számítások szerint például egy önvezető autó egyetlen óra alatt 4000 GB adatot generál majd.

Ryan Ding, a Huawei szolgáltatói üzletágának elnöke október közepén, a dubaji MBBF 2021 technológiai konferencián arra figyelmeztette a szektort: a növekvő felhasználói igényeket a hagyományos infrastruktúrára épülő hálózatok 2030-ra már több mint tízszeres energiafogyasztás mellet tudják kiszolgálni.

Pixabay

A kínai technológiai vállalat az emírségekben rendezett eseményen mutatta be fehér könyvét a zöld 5G-ről annak érdekében, hogy katalizálja az iparágbéli párbeszédet. A dokumentumból kiderül például az is, hogy 8 százalékkal több a mobilhálózatok egy gigabájtra eső energiafogyasztása, amikor 20 Mbps letöltési sebességet biztosítanak, mint amikor fele olyan gyors a mobilnet. A sebesség pedig alapvető felhasználói elvárás abban a korban, amikor mindenki akadásmentesen szeretné végigülni nagy felbontású videokép előtt munkaidőben a Teams-távkonferenciát, ebédidőben a YouTube-klipet, este a Netflixről streamelt filmet vagy éppen az egyre részletesebb, életszerűbb képi világú online játékot.

A Huawei – megvalósítási lehetőségeket műszaki oldalról is tárgyaló – fehér könyve szerint több úton érdemes elindulni a fenntarthatóbb hálózatok irányába, melyek közül talán a legfontosabb az egyszerűsítés, azaz a mennyiség és a méret csökkentése. Ami a hagyományos bázisállomásokon három hálózati eszközzel volt megoldható, azt a feladatot ma már egy eszköz is el tudja látni. Ez hozzásegítheti a szolgáltatókat ahhoz, hogy kisebb helyen, kevesebb eszközzel húzzanak fel egy bázisállomást, amely később olcsóbban is működtethető. A Kína délnyugati részén fekvő Kujcsou tartományból van a példa: az egyszerűsítésekkel végeredményben 75 százalékkal sikerült csökkenteni a bázisállomás havi üzemeltetési és karbantartási költségeit.

A mobilszolgáltatók gyakran ódzkodnak attól, ha a hálózat építője szoftveres megoldást ajánl energiatakarékossági célból. Mégpedig azért, mert attól félnek, hogy ha az algoritmusok időnként rosszul döntenek, akkor a környéken csökken a hálózati teljesítmény, romlik a felhasználói élmény, ez pedig végső soron az ügyfélelégedettség, majd az ügyfélszám csökkenésével járhat. A Huawei szerint a legújabb, mesterséges intelligenciára alapuló rendszerek már annyi tényezőt vesznek figyelembe, hogy nehezen hoznak rossz döntést, az – akár 25 százalékkal kevesebb energiaigényt jelentő – takarékoskodásból a felhasználók semmit nem éreznek meg.

Privát hálózatot építenek Fényeslitkén: 5G-n át, távolról irányítják majd a vasúti óriásdarukat

A vasúti logisztikában egyedülálló technológiai fejlesztés kezdődik a Fényeslitkén épülő East-West Gate intermodális kombiterminálon - adta hírül a privát mobilhálózatot telepítő Vodafone Magyarország és a Huawei. A jövő év első negyedévére elkészülő létesítmény Európa legnagyobb okos vasúti logisztikai terminálja lesz, ahol a kontinensen elsőként saját 5G-hálózatot használnak majd a belső kommunikációra és a technológiai eszközök működtetésére.

Hab a tortán, ha még a kevesebb elfogyasztott energia nagy részét is a bázisállomás saját napelemjei termelik. A Huawei szakértőivel beszélgetve többször elhangzott: a vállalat azért is kezdett bele saját napelemes rendszer fejlesztésébe, mert a mobilszolgáltatók egyértelműen komplett megoldások iránt érdeklődtek, nem maguknak szeretnék összelegózni a hálózati infrastruktúra darabjait, még akkor sem, ha annak energiaellátásáról van szó.

Az Ericsson által kidolgozott megközelítés szintén holisztikusnak tekinthető, de megközelítése kissé eltér a Huaweiétől. A svéd vállalat pénteken kiadott, az 5G és a klímaváltozás kapcsolatát tárgyaló dokumentumában négy alapelvről ír azzal kapcsolatban, hogy az 5G-t miként lehetséges környezetbarát módon működtetni: fontos a hálózat hardveres modernizációja, az energiatakarékos szoftverekre való átállás, az 5G hálózatok precíz kiépítése, valamint a mesterséges intelligencia adta előnyök kihasználása az infrastruktúra működtetésében.

Az Ericsson szerint ezen alapelvek a figyelembevétele a környezettudatosságon felül más előnyökkel is szolgálhat a szolgáltatók számára, például csökkenthetik a költségeket, és a növekvő hálózati forgalom hatékonyabb kezelését is segítheti.

Fél, megoldás

Na és mit tesznek a mobilszolgáltatók? A Vodafone Magyarország például 2019 decemberében jelentette be, hogy megfelezi SIM-kártyáit. Nem magáról a chipről van szó, hanem az azt körülvevő műanyagról, amely évtizedek óta igazából már csak megszokásból bankkártyaméretű. A Vodafone adatai szerint a SIM-tartók méretének megfelezésével évente globálisan mintegy 340 tonnával csökkentette a kártyák előállításához felhasznált műanyag mennyiségét, ami 1760 tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg.

Ám ez akkor is csak félmegoldás, ahogy az is, amit a szolgáltató idén október közepén közölt, miszerint 100 százalékban újrahasznosított műanyagból előállított plasztikot használ majd a SIM-ekhez. (Ezzel a vállalat globálisan további 320 tonna új műanyag előállítását teszi szükségtelenné évente, amely további 1280 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását eredményezheti.) Hasonlót jelentett be június végén a Telenor is.

Pixabay

A valóban fenntartható megoldás az, amit a Vodafone idén augusztus óta, a Telekom viszont már több mint három éve kínál: az eSIM, egy olyan modul, amit a gyártó épít bele az eszközbe, és lehetővé teszi, hogy a szokásos plasztiklapocskák használata nélkül is csatlakozni lehessen a mobilhálózatokra. Ez nem csak környezetkímélő, hanem a SIM-cserét és a szolgáltatóváltást is pofonegyszerűvé teszi: nem kell új fizikai SIM-et beszerezni (és a régit kidobni), hanem csak be kell olvasni egy újabb QR-kódot a telefonnal – például a számítógép képernyőjéről –, és pár másodpercen belül már aktív is az új előfizetés. Ez a Telenornál egyelőre nem érhető el, de a szolgáltató már tavasszal jelezte: valamikor idén az ő ügyfeleik is elfelejthetik a fizikai SIM-kártyákat.

Nettó nulla

A kártyázásnál nagyobb léptékű változtatás, hogy mára minden operátor törekszik a karbonsemlegesség elérésére.

A Magyar Telekom Csoport még 2021 elején közölte, a hazai nagyvállalatok közül elsőként, európai vezető távközlési szolgáltatók körében elsők között vált teljes mértékben karbonsemlegessé 2015-ben. A Telekom június végén közzétett Fenntarthatósági jelentéséből kiderül: 2020 év végére a vállalatcsoport tényleges kibocsátását sikerült a kijelölt 100 ezer tonna CO2 alá szorítani (85 400 tonnára), 2020-ban pedig már hatodik éve működik a cég karbonsemlegesen. A dokumentumban a Telekom azt is megemlítette, hogy 2019-ben bevezették az azóta az ügyfelek által 90 ezer alkalommal igénybe vett ExtraNet Zöld 1 GB adatbővítő opciót, amely az első kifejezetten zöld szolgáltatás a piacon. Igaz, az a mai napig magyarázatra szorul, hogy zöld opcióként az 1 GB-os bővítés 100 forinttal többe kerül, mint alapból. A vállalat azzal érvvel, hogy a befolyó összegekből fedezik a napelemes fejlesztéseiket.

AFP / DANIEL SCHÄFER

A Vodafone Csoport európai működésének energiaellátását júniustól 100 százalékban megújuló energiaforrásokból fedezi – beleértve a mobil, illetve vezetékes hálózatok, az adatközpontok, a kiskereskedelmi egységek, valamint az irodák energiaigényét. (A magyar Vodafone ezt már 2020 októberében elérte.) A telekommunikációs multi ígérete szerint 2030-ra nettó nullára csökkenti karbonlábnyomát, és ezt 2040-ig a teljes beszállítói- és partnerhálózatára is kiterjeszti.

A Telenor legutóbb 2015-ben adott ki Fenntarthatósági jelentést, és azóta sem gyakran kommunikál zöld témákról. A cégnél kérdésünkre elmondták, a szolgáltatót 2018 márciusában megvásárló PPF jelenleg alakítja ki a telekommunikációs csoportjára vonatkozó új, regionális társadalmi felelősségvállalási stratégiáját, amely – ígérik – a jelenleginél magasabb szintre emeli a karbonsemlegesség kezelését. A Telenor Magyarország válaszában kitért törökbálinti irodaházára, amely 2009-ben, amikor átadták meglehetősen ritkaságnak számított környezetbarát gépészeti megoldásaival. Valamint arra is, hogy ösztönzik ügyfeleiket, hogy papír helyett digitális dokumentumokat és elektronikus számlázást válasszanak – ez egyébként mindhárom nagy hazai mobilszolgáltatóra igaz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.