Pécsi virológusok és a Természettudományi Kutatóközpont munkatársai számítógépes szimulációval igazolták, miért fertőzhet jobban a koronavírus új, omikron nevű variánsa.

Mint a Virológia Pécs Facebook-oldalon hétfőn megjelent bejegyzésben olvasható, a SARS-CoV-2 koronavírus omikron variánsa 30 pontmutációt (és további, nagyobb mutációkat is) tartalmaz a gazdasejthez való kötődésért elsődlegesen felelős tüskefehérjében, ezek közül 15 pontmutáció a fehérje receptor-kötő doménjén, ebből 10 közvetlenül az ACE2 receptorral való kölcsönhatási felületen található.

A kutatók megjegyzik, hogy az omikronnal kapcsolatban az első hírek a gyorsabb terjedést, nagyobb fertőzőképességet emelik ki, de ennek tényleges bizonyításához még további vizsgálatok szükségesek.

A szakértők első lépésként az emberi gazdasejtek felszínén található ACE2 receptor és a koronavírus tüskefehérjéje által képzett komplex (ACE2-Spike) kialakulását vizsgálták számítógépes modellezéssel. Feltevésük szerint a gazdasejt ACE2 receptorjához való hatékonyabb kötődés hozzájárul a fertőzőképesség növekedéséhez. Ezért a kötődés módját összevetették az eredeti vuhani variáns vírusban és a fertőzőképesebb omikron variánsban.

A modellezést a vad típusú ACE2-Spike komplex korábban közzétett, kísérletileg meghatározott szerkezete (PDB kód: 6M17) alapján végezték. Ennek során az omikron variáns modellezéséhez a pontmutációban érintett aminosavakat beépítették, majd az így kapott rendszerrel végeztek szimulációt. Az alábbi ábra a vad típusú, illetve az omikron variáns tüskefehérje aminosav-oldalláncainak kölcsönhatásait mutatja a gazdasejt ACE2 receptorával:

A kutatók szerint ebből az látható, hogy az omikron variáns esetén számszerűen több, összesen 11 kölcsönhatás tud kialakulni, míg a vad típusnál ez az érték mindössze 7 darab. Ezen belül számottevő különbség van a töltéssel rendelkező oldalláncokkal való, jellemzően erősebb kölcsönhatásokban (vad típus: 4 darab, omikron: 7 darab). A 11-ből öt kölcsönhatásért közvetlenül a pontmutációban érintett R493, S496 és Y501 oldalláncok felelősek – írták.

A kutatók szerint a megfigyelés alátámasztja azt az elképzelést, amely szerint az említett kölcsönhatások számottevően hozzájárulhatnak az ACE2-Spike komplex stabilizálásához és ezáltal az omikron variáns megnövekedett fertőzőképességéhez.

Az új eredmények a Jakab Ferenc virológus vezette Nemzeti Virológiai Laboratóriumnak és a Természettudományi Kutatóközpont Keserű György Miklós vezette Gyógyszerkémiai Kutatócsoport munkatársainak, Papp Henriettának, Rácz Anitának és Bajusz Dávidnak köszönhetők.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.