Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Nyugat pedig komoly gazdasági szankciókkal sújtotta a rezsimet, az űrkutatásra is komoly hatást gyakorol. Bár egy volt amerikai tisztviselő szerint a Nemzetközi Űrállomás működésére a nemzetközi helyzet semmilyen hatással nem lesz, más területen már látszódnak a repedések.
Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz nemrég bejelentette: határozatlan időre fefüggeszti a Szojuz rakétával tervezett kilövéseit, így Európa egyelőre nem tudja a világűrbe juttatni a Galileo műholdjait. Úgy tűnik azonban, hogy az űrrel kapcsolatos együttműködésből nemcsak az oroszok farolnak ki.
Az Európai Űrügynökség (ESA) egy közleményt adott ki, melyben a szervezet jelezte: elítéli az ukrajnai háborút és annak súlyos következményeit. Az oroszok által indított offenzíva miatt az ESA úgy döntött, igazodik a 22 tagállam által Oroszország kapcsán meghozott döntésekhez, a szankciókat pedig elfogadja. Ennek követezményeként felméri a Roszkoszmosszal közös projektjeit, az ezekkel kapcsolatos döntéseket pedig a tagállamok politikájával, valamint a különböző szakmai szervezetekkel – különösen a NASA-val – hangolja össze.
Az ESA tudomásul veszi az orosz űrügynökség Szojuzzal kapcsolatos döntését, és más alternatíva után néz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
