Mind a mai napig csak nagyon kevés tanulmány vizsgálta, hogy vajon hogyan áll a boszorkányhit a mai időkben, amikor önvezető autók mennek az utakon, űrhajó kerüli meg a Holdat, oltások védenek e legpusztítóbb betegségektől és már napirenden van a Mars expedíció is. Érthető, ha egy ilyen korban kevés az adat a boszorkányhitről, azonban a washingtoni Amerikai Egyetem munkatársa a téma nyomába eredt, és – írja a ZME Science – összeállította a boszorkánysággal kapcsolatos felmérések legnagyobb elérhető adatkészletét.

Kiderült, hogy a megkérdezettek több mint 40 százaléka úgy gondolja, hogy „bizonyos emberek olyan átkokat vagy varázslatokat szórhatnak, amelyek rossz dolgokat okozhatnak valakinek”. Ez – a Föld népességére vetítve – azt jelenti, hogy legalább egymilliárdan hisznek a boszorkányságban, de mivel sok ország (például a világ népességének több mint egyharmadát kitevő Kína és India) nem szerepelt a tanulmányban, a valós szám ennek a többszöröse is lehet. Az említett 40 százalék persze átlag, országonként nagy eltérések voltak. Míg Svédországban mindössze 9 százalék volt ez a szám, Afrika egyes részein a 90 százalékot is meghaladta.

Boszorkányhiedelmek a világon

Plos ONE

A szakember és kollegái azokat a tényezőket is megvizsgálták, amelyek összefüggésbe hozhatók a boszorkányságba vetett hittel. Nem meglepő módon a magasabb iskolai végzettségűek és a gazdasági biztonsággal rendelkezők átlagosan kevésbé hisznek a boszorkányságban. Kulturális és társadalmi tényezőket is azonosítani tudtak, például a gyenge intézményi rendszerekkel és alacsony társadalmi bizalommal rendelkező konformista kultúrák összekapcsolhatók voltak a boszorkányságba vetett nagyobb hittel. Emellett a boszorkányságban való meggyőződés egyértelmű összefüggést mutatott a vallásossággal.

A szerző szerint ezeket a hiedelmeket figyelembe kell venni a politikai döntéshozatal és más társadalmi kezdeményezések során. „A tanulmány azt dokumentálja, hogy a boszorkányság még mindig elterjedt szerte a világon. Sőt, elterjedtségük szisztematikusan összefügg számos kulturális, intézményi, pszichológiai és társadalmi-gazdasági jellemzővel” – zárul a Plos ONE folyóiratban megjelent tanulmány.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.