Az ősrobbanás után a világegyetem egy hatalmas káosz volt: az egész univerzumot sűrű gázfelhő borította, amin a keletkező csillagok fénye még nem tudott áthatolni. Egymilliárd évvel az ősrobbanás után azonban a helyzet megváltozott, amikor a kozmikus reionizációs kor lezajlott. Hogy ez a több százmillió éven át tartó folyamat hogyan indult el, az a tudósok számára is rejtély, a James Webb űrteleszkóp legutóbbi megfigyelése azonban közelebb viheti az emberiséget a válaszhoz.

A szerkezet által végzett megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a galaxisok komoly szerepet játszottak a világegyetem egyik legfontosabb evolúciós fejlődésében. Ezek a galaxisok az ősrobbanás után 900 millió évvel léteztek. Svájci és amerikai csillagászok szerint néhány csillag elegendő fényt bocsátott ki ahhoz, hogy felmelegítse és ionizálja a környező gázfelhőt. Ennek eredményeként több százmillió év leforgása alatt kitisztult az univerzum.

NASA

Simon Lilly, a svájci ETH Zürich csillagásza szerint egyértelműen látszik, hogy a galaxisokban lévő több milliárd csillagnak köszönhetjük, hogy a gáz átlátszóvá vált – idézte a kutatót az Interesting Engineering.

A megfigyelések alapján az apró galaxisok kisméretű, átlátszó buborékokat hoztak létre az űrben, amelyek egyre nagyobbak lettek. Ezek végül összeolvadtak egymással, az eredmény pedig az lett, amit ma is tapasztalhatunk: egy átlátszó univerzum.

NASA

Webb mérése alapján a galaxisokat általában körülbelül kétmillió fényév sugarú átlátszó régiók veszik körül.

A megfigyelés főszereplője a J0100+2802 kódjellel ellátott fényes kvazár volt: egy fénylő galaktikus mag, amit minden bizonnyal egy szupermasszív fekete lyuk lát el energiával. A tudósok összesen 59 galaxisra koncentráltak a kvazár segítségével, így információt kaptak a gáz összetételéről és állapotáról is.

A kutatók szerint az, hogy az említett kvazár 10 milliárdszor nehezebb a Napnál, és az univerzum korai szakaszában létezett, újabb kérdéseket vet fel, amiket meg kell majd válaszolni: például azt, hogy miként tudott ekkorára nőni a fiatal világegyetemben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.