Egyre több kutatás erősíti meg, hogy a szájbetegségek nem maradnak a szájon belül, a baktériumaik szerepet játszanak olyan betegségekben, mint például a vastagbélrák vagy a szívrendellenességek. S ha ez még nem volna elég, a massachusettsi Forsyth Intézet kutatói összefüggést találtak a fogágybetegségek és az úgynevezett amiloid plakk kialakulása között. Ez utóbbi az Alzheimer-kór jellegzetes mutatója.

Kiderítették, hogy a fogágybetegségek változásokhoz vezethetnek a fehérvérsejtek egy fajtájában, az úgynevezett mikrogliasejtekben, amelyeknek az a feladatuk, hogy védjék az agyat a kognitív hanyatláshoz és a sejthalálhoz kapcsolódó amiloid plakktól, azzal, hogy megemésztik ezeket.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miként jutnak el az agyba a szájban lévő (orális) baktériumok. Laboratóriumi egereket vizsgáltak, akiknél ínybetegséget okoztak, és így követték nyomon a baktériumok vándorlását. Amikor szájbaktériumok, áthatolva a vér/agy gáton, elérték a mikrogliasejteket, akkor azok túlzottan stimulálódtak, sokat ettek, elhíztak és már nem tudták megemészteni a plakk-képződményeket.

„Tanulmányunk azt sugallja, hogy az ideggyulladás és a neurodegeneráció megelőzése érdekében kulcsfontosságú a fogágybetegségekkel összefüggő szájgyulladás kezelése. A száj a test része, és ha nem vigyázunk a szájüregi gyulladásokra, akkor nem tudjuk megakadályozni az olyan betegségek kialakulását, mint amilyen például az Alzheimer-kór” – írják a kutatók a Journal of Neuroinflammation folyóiratban.

Ez volt az első alkalom, hogy a kutatók fogágybetegséget okoztak egérspecifikus baktériumokkal, és így tanulmányozhatták a szájüregi mikrobiom agyra gyakorolt hatását. Az azonos fajú baktériumok és sejtek révén így egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy embereken is megfigyeljék ezt a folyamatot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.