Több mint másfél évvel ezelőtt hibernálta magát a kínai Csu-zsung marsjáró, hogy valahogyan átvészeljen egy közeledő porvihart, valamint a marsi telet. Ez nem sikerült a szerkezetnek, a mérnökök azóta sem tudtak életet lehelni bele, ez viszont nem jelenti azt, hogy a korábban készített méréseit ne lehetne még ma is elemezni.

A szerkezet landolása után az egyik legnagyobb becsapódás medencéjét, az Utopia Planitiát kezdte el tanulmányozni, és egy igen érdekes felfedezést tett: a talaj felszíne alatt tizenhat darab sokszöget talált.

A kutatók szerint ezeket a struktúrákat a fagyási és olvadási ciklus hozta létre, ami a váltakozások miatt alakította ki a repedéseket. Mindez azt jelenti, hogy ez a fajta erózió a Marson is jelen van, és valószínűleg több milliárd éve zajlik.

Zhang et al. / Nature Astronomy

Az alakzatok egykor a felszínen lehettek, mára azonban 35 méteres mélységbe süllyedtek le. Mindez arra utal, hogy 3 milliárd évvel ezelőtt több árvíz is megtöltötte a medencét.

A szél és a víz okozta erózió nyomaira bukkant a kínai Mars-járó

Elemezték a kutatók a kínai Mars-járó kamerája által rögzített felvételeket.

A kutatók eredetileg azt vizsgálták, hogy vulkanikus tevékenység hozta-e létre az alakzatokat, de arra jutottak, hogy nem bazalttal, hanem üledékkel van dolguk. Az erről szóló tanulmány a Nature Astronomy című tudományos lapban jelent meg.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.