36 órán át tartó tárgyalások után az Európai Unió tisztségviselői megállapodtak a mesterséges intelligencia használatát szabályozó első átfogó törvényekről, amelyek többek között olyan rendszereket érintenek majd, mint a ChatGPT vagy az arcfelismerés.

Az Európai Parlament 2024 elején szavaz a mesterséges intelligenciáról szóló törvényjavaslatokról, de a jogszabályok legalább 2025-ig nem lépnek hatályba. Mindeközben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína is gőzerővel dolgozik a saját iránymutatásainak a kidolgozásán.

A szabályozás biztosítékokat nyújt a mesterséges intelligencia felhasználására az EU-n belül, illetve korlátozza az alkalmazását a bűnüldöző szervek által. Ennek értelmében például a fogyasztóknak joguk lenne panaszt tenni, a jogsértésekért pedig bírságokat lehetne kiszabni.

Thierry Breton uniós biztos történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azt mondta, a mesterséges intelligenciáról szóló törvény olyan technológiák kifejlesztését segíti elő, amelyek nem veszélyeztetik az emberek biztonságát és jogait.