szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Amerikai kutatók szerint a Vénusz sorsa intő jel az emberiség számára, csak épp nem akarjuk ezt észrevenni.

Naponta lehet arról hallani, hogy a globális felmelegedés miatt, ha semmi nem változik, mennyire élhetetlenné válhatnak a bolygó bizonyos részei. A rossz hír azonban az, hogy ez még csak a kezdet, a Föld – illetve a földi élet, így az emberiség – jövője ugyanis jóval sötétebb ennél.

Feltették a kérdést a szuperszámítógépnek: mikor hal ki az ember? Íme a válasz

Brit kutatók szerint ha nem sikerül visszaszorítani a globális felmelegedést, az emberiségnek egészen egyszerűen vége lesz. Arra is készült szimuláció, hogy mikor.

A Colorado Boulder Egyetem kutatói nemrég állapították meg, hogy a Föld szomszédján, a Vénuszon nem található víz. Évmilliárdokkal ezelőtt még legalább annyi lehetett rajta, mint a Földön, ám idővel katasztrofális események követték egymást, ami megpecsételte az égitest sorsát. Az erről szóló publikáció a Nature-ben jelent meg.

NASA / JPL-Caltech

A kutatók számítógépes szimulációt végeztek, hogy nyomon kövessék a Vénusz vizének történetét. A szakembereknek sikerült kimutatniuk, hogy a Vénusz légkörében lévő hidrogénatomok a disszociatív rekombináció néven ismert folyamt révén jutnak ki az űrbe. Emiatt a bolygó naponta kétszer több vizet veszít, mint amennyit korábban feltételeztek.

A disszociatív kombináció lényege, hogy a légkörben lévő vízmolekulák atomjai különböző reakciók hatására végül szén-monoxiddá és hidrogénné alakulnak át. Utóbbinak eddigre már annyi energiája lesz, hogy kényelmesen ki tud szabadulni a bolygó gravitációs vonzásából. Egykoron annyi volt a bolygón, hogy ha mind a felszínen koncentrálódott volna, egy átlagosan 3 km mély tengert lehetett volna látni rajta. Ez a folyamat idővel ugyan leállt, mára azonban csak nagyjából 3 centiméterre elegendő víz maradt a légkörben.

Mehet: elindul a Vénuszhoz az Európai Űrügynökség

Az Európai Űrügynökség (ESA) elfogadta az EnVision nevű küldetés forgatókönyvét. A misszióvak a Vénuszhoz küldenek egy űrszondát.

A folyamat egyik fő tényezője a súlyos üvegházhatás kialakulása volt, amelyet a bolygó légkörében lévő vastag szén-dioxid réteg váltott ki. Ez felfogta a hőt, jelentősen megemelve a felszín hőmérsékletét. Ez az üvegházhatás a legerősebb, mint a Naprendszerben ismerünk, és oda vezetett, hogy nagyjából 482 Celsius-fokra növelte a hőmérsékletet. Emiatt a víz gyakorlatilag elpárolgott, majd az űrbe távozott.

Ennek eredményeként a Vénuszon százezerszer kevesebb a víz, mint a Földön, pedig tömegét és méretét tekintve nagyjából azonos a két planéta. Eryn Cangi, a tanulmány társszerzője szerint mindez magyarázatot ad arra, hogy miért nem ismerhető fel ma a bolygó, miközben régebben a Föld ikertestvére lehetett.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!