A feltétel nélküli, egyetemes alapjövedelem megosztó kérdés szinte minden társadalomban. Pedig lehet, hogy előbb-utóbb szükség lesz rá, különösen a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. Mindezt Geoffrey Hinton professzor szeretné, akit a neurális hálózatok terén végzett úttörő munkájára való tekintettel a MI keresztapjaként is emlegetnek. A szakember 2023-ig a Google-lel is dolgozott, de végül otthagyta a technológiai óriást, hogy szabadabban tudjon véleményt alkotni a szabályozatlan mesterséges intelligencia veszélyeiről, de közben ne harapja meg a kezet, ami enni adott neki.

Hinton nemrégiben arra szólította fel a brit kormányt, hogy hozzanak létre egyetemes alapjövedelmet a lakosság számára, hogy kezelni lehessen a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt hatását. Az egyetemes alapjövedelem egy olyan koncepcionális kormányzati program, amelyben az ország egy bizonyos népességéhez tartozó nagykorú állampolgára vagyoni és foglalkoztatási helyzetétől függetlenül havonta meghatározott pénzösszeget kap fizetésként, a vagyon újraelosztása érdekében. A pénz elköltésére nincs korlátozás.

A professzor elmondta a BBC-nek, hogy nagyon aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia sok hétköznapi munkát vesz el, és ezért vetette fel az alapjövedelem ötletét, amikor a Downing Streeten konzultáltak vele ebben a kérdésben. Azt is mondta, hogy bár úgy érzi, hogy a mesterséges intelligencia növeli a termelékenységet és a jólétet, a pénz azonban többnyire a gazdagokhoz kerül, „nem pedig azokhoz, akiknek elveszik a munkája, és ez összességében nagyon rossz lesz a társadalomnak”.

Az ötlet kritikusai szerint mindez nagyon költséges lenne, és elterelné az erőforrásokat a közszolgáltatásoktól, miközben nem feltétlenül segítene a szegénység enyhítésében. A kormány szóvivője pedig egyenesen azt nyilatkozta, hogy nem tervezik az egyetemes alapjövedelem bevezetését.

Hinton attól is tart, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése nem csak munkahelyek elvesztéséhez vezethet. A professzor megismételte aggodalmát, miszerint a MI „kihalási szintű” eseményt okozhat, különösen, mivel a technológia egyre inkább a katonai fegyverekbe és járművekbe kerül. Szerinte a genfi egyezményekhez hasonlóan szükség lehet a mesterséges intelligencia katonai felhasználásának szabályozására is.

A kérdésre, hogy vajon a Nyugat egy Manhattan-projekt-stílusú (a második világháború alatti atomfegyver-kutatásokra hajazó) versenyben áll-e olyan hatalmakkal, mint Oroszország és Kína a MI katonai felhasználásával kapcsolatban, Hinton így válaszolt: „Putyin néhány évvel ezelőtt azt mondta, hogy aki a mesterséges intelligenciát irányítja, az irányítja a világot. Szóval szerintem nagyon keményen dolgoznak. Szerencsére a Nyugat valószínűleg jóval előttük jár a kutatásban, bár Kína várhatóan nagyobb erőforrást fektet be. Éppen ezért a katonai felhasználás tekintetében éles verseny alakulhat ki.” Ezért is lenn különösen fontos jogi normákat megállapítani a mesterséges intelligencia hadi felhasználásának szabályozására.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.