Az mára egyértelművé vált, hogy a sarki jégtakarók a globális felmelegedés miatt olvadnak – ami egyértelműen az emberi tevékenység következménye –, és azt sem nehéz kikövetkeztetni, hogy ez mivel jár. A tengerszintek emelkedése mellett a jégolvadás miatt egyre kevésbé érvényesül majd a sarkok hűtőhatása, ami tovább katalizálja a Föld felmelegedését. Ennek oka, hogy egyre kevesebb felület lesz, ami képes visszaverni a Nap fényét: míg a jég és a hó ezt megteszik, a sziklák és víz elnyelik a napsugárzás energiáját.

Ez egy viszonylag párhuzamos folyamat – legalábbis eddig úgy tűnt. A Michigani Egyetem kutatóinak számítása azonban azt mutatja, a hűtőhatás gyengülése sokkal gyorsabb, mint maga a jégolvadás. A szakemberek arra jutottak, hogy az 1980-as évek óta globálisan 13-15 százalékkal csökkent a hűtőhatás. Az erről szóló tanulmány a Geophysical Research Letters című tudományos lapban jelent meg.

„Amikor klímaszimulációkat használunk annak kalkulálásához, hogy az olvadó tengeri jég hogyan befolyásolja az éghajlatot, általában egy teljes évszázadot szimulálunk. Mostanra azonban elég műholdas mérésből származó adat áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy megbecsülhessük, milyen hatása van a tengeri jég visszaszorulásának” – mondta Mark Flanner, a Michigani Egyetem tudósa.

Ahogy a jég elkezd felmelegedni, tavak képződnek a felszínén. Ezek külön-külön elég kicsik ahhoz, hogy a műholdképeken továbbra is a jégtakaró részének tűnjenek, ám ezek a felületek már nem tudnak annyi fényt visszaverni, mint maga a jég. Mindez negatív hatással van a hőmérséklet stabilizálására. Mivel a tavak olyan időszakban keletkeznek, amikor a jég szinte folyamatos nappali fényben van, a hatás igen nagy lehet.

A műholdak 1979 óta mérik a sarki jég olvadását, és bár a mértéke évente változik, hosszabb időtávot nézve a jégtakaró folyamatos csökkenése látható az északi pólusnál. A nyár csúcsán ez meghaladhatja a 40 százalékot, de az év más részeiben ennél enyhébb az olvadás mértéke.

Fuller és munkatársai szerint a tengeri jég hűtőhatása ebben a régióban 21-27 százalékkal csökkent 1980 óta. Ami ennél is ijesztőbb, ennek a jelentős része 2016 óta jött össze.

2016-ig az Antarktisz jege is viszonylag stabil volt, amit a klímaváltozást tagadók is előszeretettel emlegetnek. Azóta azonban az északihoz hasonlóan drámai csökkenést mutatott, Fullerék számítása szerint pedig a hűtőhatása hét év alatt 12 százalékkal csökkent.

Ha mindez tovább folytatódik, akkor a globális felmelegedés is egyre elviselhetetlenebbé teszi a nyarakat a bolygón. Ez ellen pedig még az amerikai katonák hűtési módszere sem fog védelmet adni. (Pedig hatékony, kipróbáltuk.)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.