Több mint öt éve, 2019 áprilisában égett le a Notre-Dame, Párizs egyik legnagyobb nevezetessége. Szerencsére nem semmisült meg teljesen az épület, így nem sokkal később megindulhatott a székesegyház helyreállítása, amely kifejezetten jó ütemben halad.

A francia régészeti intézet (INRAP) kutatói a tűzesetet követően azon dolgoztak, hogy minél többet megőrizzenek a Notre-Dame-ból, és felkészítsék a székesegyházat a sérült torony és minden más rekonstrukciójára. Mikor ezen dolgoztak, 2022-ben ólomszarkofágokra bukkantak a padlózat alatt.

A szakemberek kis méretű kamerákat helyeztek az egyik, 700 év körüli szarkofágon lévő lyukba, és emberi maradványokra, szövetdarabokra, hajra és a vallási vezetők temetésekor jellemző levélpárnára bukkantak.

A Notre-Dame-ban talált egyik ólomszarkofág

Denis Gliksman / INRAP

2022 végén a maradványok egy részét Antoine de la Porte-ként azonosították, aki a katedrális papságának tagja lehetett, rendkívül jó fogazata volt, és 1710-ben halt meg. Nem volt nehéz dolguk, mivel a koporsóra rá volt írva a neve – a másik szarkofágnál azonban nem volt ilyen könnyű az azonosítás.

Ebben a régészek szerint az 1560-ban elhunyt Joachim du Bellay francia költő és lovas nyugodhat. A maradványok boncolása arra enged következtetni, hogy krónikus agyhártyagyulladása és tuberkulózisa is volt.

A Notre-Dame egyik ólomszarkofágjában talált maradványok elemzése

Denis Gliksman / INRAP

Több jel alapján is Du Bellay lehet a koporsóban: a kora mellett például az is erre enged következtetni, hogy nagybátyját a közelben temették el a templomban. A költő azután kerülhetett végső nyughelyére, hogy valamennyi műve megjelent 1569-ben – írja tudományos forrásokat összegezve a 24.hu.

Az INRAP összegzése szerint a kutatóik összesen több mint száz sírt találtak a munkálatok során, melyek közül 80-at feltártak, de voltak fakoporsók is. Közülük néhányakat lepelben földeltek el, amelyből egy kevés szövetdarab megmaradt. A régészeti feltárások során szobrokat és sok mást is találtak.

A Live Science megjegyzi: az ásatásokban részt vevő régészek közül nem mindenki van meggyőződve arról, hogy a maradványok Du Bellay-hez tartoznak. Christophe Besnier régész, az ásatások vezetője egy sajtótájékoztatón elmondta: az izotópelemzés alapján a férfi Párizs vagy Lyon környékén nőtt fel, nem Anjouban, mint ahol Du Bellay született.

A Notre-Dame várhatóan 2024 végén nyithat meg újra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.