szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Egy friss jelentés szerint kiterjedt álhírterjesztő hálózat működik a Facebookon és az Instagramon, mely hirdetésekkel terjeszti a valótlanságokat. Bár ezek egy részét a Meta törli, sokezer hasonló hirdetés továbbra is aktív tud maradni, és az azokat létrehozó oldalak is tovább működhetnek sok esetben.

Bizonyára mindenki találkozott már átveréssel a Facebookon és az Instagramon – a dezinformáció mellett gyakran megesik, hogy az emberek pénzét próbálják meg trükkös módszerekkel ellopni a csalók. Az is probléma, hogy az ember olykor hiába jelent egy teljesen nyilvánvaló átverést, a rendszer azt az üzenetet dobja vissza kis idő múltán, hogy mindent rendben talált.

A ProPublica oknyomozó szervezet friss jelentése is a Meta két platformján terjedő átveréseket vizsgálta; pontosabban, mivel a probléma nem újkeletű, inkább annak mértékéről próbált képet alkotni. És talán még őket is meglepte, hogy mennyire súlyos ez a gond: összesen 900 millió megtekintést szedtek össze az általuk azonosított hálózatok a Facebookon és az Instagramon.

Mint kiderült: a valótlanságokhoz gyakran ismert amerikai közéleti szereplők – például a korábbi és a jelenlegi elnökök, Donald Trump és Joe Biden – nevével igyekeznek felkelteni a felhasználók figyelmét a csalók. A trükk, hogy valamilyen, általuk jóváhagyott dolgot emelnek ki, legalábbis látszólag – ugyanis ezek valótlanságok.

Igaz-e, amit az előbb olvastam a neten? Ezek az ingyenes minileckék segítenek eldönteni

Az online információk valódiságának ellenőrzését segítő tananyagokkal bővült a tudatos internetezést segítő Detekto. A weboldal elsősorban 13-16 éves eknek szól, de ingyenes segédletei hasznosak lehetnek mindenkinek, aki nem akar csalásokba belefutni vagy valótlanságokat terjeszteni.

A Gizmodo példának hoz egy olyan esetet, amikor egy kormányzó fényképével terjesztettek valótlanságot: ebben az állt, hogy Illinois állam minden lakosa jogosult egy 35 ezer dolláros költségbiztosításra, ami a temetésüket fedezheti majd. Ezzel nyilvánvalóan az idősebb, kiszolgáltatott embereket célozták. Más esetekben pedig a politikai hergelés volt a hamis hirdetés módszere.

A jelentésből kiderül: a kezdeti jóváhagyást követően a platformokat üzemeltető Meta néhány hirdetést törölt, ám még így is ezres nagyságrendben vannak olyanok, amelyek – bár hasonlóak az eltávolítottakhoz – még mindig élnek.

Ami méginkább aggasztó, hogy sok esetben a csalárd hirdetések eltávolítása után a Meta hagyta tovább üzemelni a hirdetést létrehozó oldalt, ami így minden további nélkül folytathatta a tevékenységét. A ProPublica és a Gizmodo is kérdésekkel fordult a Metához, ám ugyanazt a választ kapták, mondván ők mindent megtesznek, hogy kiszűrjék a csalókat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!