Kína nagyon szeretné lekörözni, de legalább utolérni az Egyesült Államokat az űrversenyben. Ez nem könnyű feladat, tekintve, hogy a SpaceX rakétái már nemcsak leszállni tudnak, de egy hatalmas szerkezet el is tudja őket „kapni”. Előbbi technológiát már megpróbálta lemásolni a távol-keleti ország, de egyelőre úgy néz ki, hogy a tökéletes landolás még várat magára – a legutóbbi teszten a földnek csapódott és felrobbant a rakéta.

Most a kínai Cosmoleap nevű startup cég közölte, hogy több mint 100 millió jüant – ez nagyjából 5,3 milliárd forint – gyűjtött össze a befektetőktől a Jüecsien nevű újrafelhasználható rakéta, valamint az azt kiszolgáló rendszer fejlesztésére. A cég egy videót is készített arról, hogy milyen technológiát szeretne elkészíteni, és ha valakinek esetleg ismerősnek tűnik a megoldás, az nem a véletlen műve.

A vállalat által készített animáción egy olyan rakétafokozat száll le az égből, ami nagyban hasonlít a SpaceX Starshipjére, amit aztán egy olyan torony kap el landolás közben, ami szintén a SpaceX fejlesztését juttatja az ember eszébe.

Az Interesting Engineering beszámolója szerint a Cosmoleapet 2024 márciusában alapították. Ezek alapján meglehetősen ambíciózus vállalásnak tűnik, hogy olyan fejlesztést hajtson végre, ami eddig a SpaceX-nek sikerült csak. Úgy tűnik azonban, hogy a cég meggyőzte a befektetőket, hogy rendelkezik a technológia elkészítéséhez szükséges szakértelemmel és erőforrással.

Bár a videóban látható rakéta nagyban hasonlít a Starshipre, a cég közlése szerint nem a Mars elérése a cél, hanem a műholdas internethez szükséges infrastruktúra kiépítése. A rakéta 75 méter magas lehet, és 10 460 kg hasznos terhet tud majd magával vinni, amit alacsony földkörüli pályára állítana. A cég ugyanakkor a későbbiekre egy másik rakétát is építene, ami 126 méteres magasságával és 100 tonnás teherbírásával a Starshipet is lekörözné.

Ez utóbbi még messzebb lehet a megvalósítástól, mint az eredeti ötlet. A kisebb rakétával a tervek szerint 2025-ben, vagy 2026-ban lehet majd elvégezni az első tesztrepüléseket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.