szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Egy konzervatív YouTube-videós és egy politikus keresetet nyújtott be Minnesota állam ellen, mert szerintük az új, deepfake-et tiltó törvény valójában a szólásszabadságot korlátozza. Az ügyben most jött egy váratlan fordulat.

Nem mindennapi fordulatot vett annak az amerikai tudósnak a története, akit a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakértői véleményezésre kértek fel. A Gizmodo beszámolója szerint Jeff Hancockot egy olyan, készülőben lévő törvény miatt hallgatták meg, amelynek célja, hogy megtisztítsa a választási kampányt a mesterséges intelligenciával generált kamu tartalmaktól. Hancock ennek megfelelően elő is adta szakmai véleményét, most azonban azzal vádolják, hogy

azt a mesterséges intelligenciával íratta meg, ami ráadásul tele volt kamu információkkal.

A szakértői véleményt a Kohls kontra Ellison ügyben kérte be a bíróság. Keith Ellison az állam főügyésze, a keresetet pedig a konzervatív YouTube-videós, Christopher Kohls és egy politikus, Mary Franson nyújtotta be. A kereset szerint Minnesota állam új törvénye sérti a szólásszabadsághoz való jogot, mert az bünteti a választás befolyásolását a deepfake-tartalmakkal.

Hancock arról beszélt a bíróságon, hogy még ha az egyének értesülnek is a deepfake létezéséről, nehezen tudnak különbséget tenni a valós és a generált tartalom között. A szakember mindezt egy „A mélyhamisított videók hatása a politikai attitűdökre és viselkedésre” című, a Journal of Information Technology & Politicsban megjelent tanulmányból idézte, ám a felperes ügyvédei szerint az említett tanulmány valójában nem is létezik.

Ez a bővítmény belehallgat a videóba, és azonnal megmondja, ha a mesterséges intelligenciát hallja benne

Bárki letöltheti és ingyenesen használhatja a Hiya amerikai vállalat Chrome-bővítményét, amely néhány másodperc után képes megmondani, ha egy videóban látható személy hangját a mesterséges intelligencia hozta létre.

Franson ügyvédei azzal érvelnek, hogy a Hancock által beidézett szöveg valójában csak a mesterséges intelligencia hallucinációja, és úgy vélik, hogy azt a ChatGPT generálta. Hancock egyelőre nem reagált a vádakra.

Minnesota egyike annak a 20 amerikai államnak, amelyek törvényeket fogadtak el a mélyhamisítás politikai kampányokban való felhasználásáról. A törvény tiltja, hogy a választások előtt 90 nappal tudatosan vagy véletlenül bárki deepfake-tartalmat terjesszen, ha az anyag az ábrázolt személy beleegyezése nélkül készült, és a választás eredményének befolyásolására irányul.

Kohls korábban már megtámadott egy hasonló céllal készült kaliforniai törvényt, amely miatt egy szövetségi bíró végzést adott ki, ami megakadályozta a törvény hatályba lépését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!