Földrengések segítségével tanulmányozták a svájci ETH Zürich tudósai a földköpeny alsó részének összetételét a Csendes-óceán alatt, és valami különleges dologra bukkantak – számolt be róla az IFLScience. Kiderült: vannak olyan zónák, ahol a szeizmikus hullámok különböző módon mozognak, ami hidegebb vagy más összetételű szerkezetekre utal, mint a környező olvadt kőzetek. A csapat nagy rejtélyként írja le ezen struktúrák jelenlétét.

A Scientific Reports című tudományos lapban megjelent publikációban a szakemberek azt írják, nem világos, hogy pontosan milyen struktúrák vannak a mélyben. Ha bárhol máshol lennének, akkor a tektonikus lemezek részeinek tudnák be ezeket, amelyek az úgynevezett szubdukciós zónában süllyedtek el. A szubdukciós zóna az a terület, ahol a földkéreg lemezei egymás alá tolódnak; az egyik lefelé hajlik, és végül beolvad a földköpenybe. A mai szubdukciós zónák a Csendes-óceán peremén találhatók, a mélytengeri árkoknál.

A Csendes-óceán alatt azonban egy nagy lemez található, így ott semmiképp sem lehet szubdukciós anyag. A kutatók abban is bizonytalanok, hogy a feltárt szerkezetek milyen anyagból lehetnek, és a jelenlétük mit jelent a bolygó belső szerkezetére nézve.

Thomas Schouten, a tanulmány szerzője szerint több helyen is látni ezeket az anomáliákat (a képen kék szín jelöli ezeket), de nem tudni pontosan, hogy mik hozzák létre őket.

Sebastian Noe / ETH Zurich

Az, hogy több is van belőlük arra utal, hogy ezek különböző időpontokban és különböző forrásokból alakultak ki. Schouten szerint az alsó köpeny anomáliáját okozhatja ősi, szilícium-dioxidban gazdag anyag, amely a köpeny körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtti kialakulása óta létezik, és valahogyan sikerült megmaradnia. De olyan zónák is lehetnek, ahol vasban gazdag kőzetek halmozódnak fel a köpeny évmilliárdokon át tartó mozgásának köszönhetően.

Mivel nem lehet csak úgy leásni a mélyre, a szakemberek a hanghullámok segítségével tanulmányozták és tanulmányozzák tovább a területet, hogy pontosabban fel tudják tárni, mivel van dolguk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.