Az apró műanyag részecskék befolyásolhatják a különböző sejtfunkciókat, hatással lehetnek a termékenységre, a légúti és emésztőtraktusban található sejtekre. Ezekről a hatásokról szisztematikus vizsgálatokon alapuló megbízható adatok egyelőre nem, vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre.

A 2027 végéig tartó projekt során azt vizsgálják, hogy a nanoműanyag-szennyeződés milyen hatást gyakorol egy élő szervezetre. Egyelőre nem ismert, hogy az esetleges hatások függenek-e a nanoműanyagok mennyiségétől, a kitettség időtartamától, az összetételtől, szerkezettől vagy alaktól. Az sem tisztázott, hogy milyen mértékű terhelés károsíthat egy embert, súlyosbíthat egy betegséget, vagy járulhat hozzá a kialakulásához.

Az emésztőrendszeren belül olyan kórképek esetében, ahol a bélfal átjárhatósága megnő – ilyen a gyulladásos bélbetegség –, a nanoműanyagok akár az állapot súlyosbodását is eredményezhetik.

A multidiszciplináris projekt több tudományterületet érint. Az SZTE kémiai, illetve fizikai intézetének munkatársai a nanoműanyagok biológiai mintákból történő kimutatására szolgáló módszerek továbbfejlesztésén dolgoznak. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán a különböző bejutási kapuk – mint a légutak, az emésztő- és bélrendszer – átjárhatóságát tanulmányozzák.

Az SZTE Biológiai Intézete és az orvostudományi kar szakemberei különböző élő rendszerekben – a sejtektől egészen az élőlényekig –vizsgálják majd, hogyan képesek befolyásolni a nanoműanyagok az ép vagy a már eleve károsodott élettani funkciókat.

Az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának munkatársai pedig a meglévő szabályozások és a létrejövő új információk egységes áttekintésével állítanak majd össze javaslatokat egy új szabályozási környezet létrehozásához, mivel a cél az, hogy a bizonyítékokon alapuló ajánlásokkal támogassák a döntéshozó és szabályozó hatóságok munkáját és a közegészségügy védelmét.

A Cambridge-i Egyetem élen jár a nanotartomány precíz vizsgálatához szükséges szuperrezolúciós mikroszkópiás technikák alkalmazásában. A brit szakemberek a vizsgálati technológia kifejlesztésében, illetve beállításában segítik majd a szegedi kutatókat. Az Ulmi Egyetemen működő Organoid Kutatási Központ a világon az egyik legkomplexebb intézet, amely háromdimenziós, úgynevezett organoid sejtkultúrákon dolgozik. Ezek sokkal közelebb állnak az egyes szervek működéséhez, mint egy kétdimenziós sejtkultúra, így ezt alkalmazzák a projekt során.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.