Mindenki lát majd mindent - uniós adatbázis készül a vállalkozásokról
Új és szigorúbb pénzmosás elleni irányelvet fogadott el az Európai Parlament. Ennek részeként létrehoznak egy mindenki számára elérhető központi, uniós adatbázist, amelyen keresztül hozzáférhetővé válnak a vállalkozások tényleges tulajdonosainak adatai.
Az Európai Parlament megszavazta a pénzmosással, az adóbűncselekményekkel és a terrorizmus finanszírozásával szembeni hatékonyabb fellépést szorgalmazó legújabb irányelvet. Egyebek között egy olyan nyilvános, központi EU-s adatbázis létrehozásáról döntött, amely a vállalkozások tényleges tulajdonosainak adatait teszi gyakorlatilag bárki számára hozzáférhetővé. Továbbá elfogadta a negyedik Pénzmosási irányelvet, amely biztosítja az EU-n belüli, onnan induló, illetve oda irányuló pénzmozgások nyomonkövethetőségét - olvasható Fajcsák Gábor nemzetközi adó szakértő blogbejegyzésében.
A most elfogadott Pénzmosási irányelv a negyedik a sorban, amely a pénzmosás visszaszorításának céljából született. Az első, még 1991-ben készült irányelv célkeresztjében még a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények álltak, és ekkor még csak a pénzügyi szférára terjedt ki a hatálya. Ezt 2001-ben váltotta a következő, amely már jelentősen kiterjesztette az első irányelv személyi és tárgyi hatályát. A harmadik, jelenleg hatályos Pénzmosási irányelv foglalkozott először a terrorizmus finanszírozásával és szigorúbb ügyfél-azonosítást írt elő, illetve különbséget tett az alacsonyabb és a magasabb kockázatú ügyletek során elvégzendő intézkedések jellegében is.
A most megszavazaott negyedik Pénzmosási irányelv legfontosabb célja, a tagállamok pénzügyi információs egységei közötti együttműködés elősegítése a gyanús pénzmozgások azonosítására és követésére, valamint az információcsere kiterjesztésére. Továbbá minden EU-n belüli, onnan induló, illetve oda irányuló pénzmozgás nyomonkövethetőségének biztosítása.
Az irányelv egy központi, uniós szintű adatbázis felállítását írja elő, amelyben vállalatok és egyéb jogi entitások tényleges tulajdonosát kell feltüntetni. Az adatokat az úgynevezett kötelezett szolgáltatóknak- bankok, könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, ügyvédek, közjegyzők, ingatlanügynökök, bizalmi vagyonkezelők, szerencsejáték-szervezők - kell az ügyfél-átvilágítás során bekérniük. A tagállamok hatóságai és pénzügyi információs egységei részére korlátlanul, a kötelezett szolgáltatók részére pedig ügyfél-átvilágítás végrehajtása során, rövid határidővel és az érintett jogi személyek riasztása nélkül kell biztosítani az adatbázishoz való hozzáférést.
Ettől függetlenül bármely személy vagy szervezet is hozzáférhet az adatbázishoz, amennyiben bizonyítja, hogy „jogos érdeke” fűződik az adatok lekéréséhez. Az ő részükre azonban kötelező az online regisztráció és a díjfizetés amelynek mértéke nem haladhatja meg az adminisztrációs költségeket. A fenti feltételek teljesülése esetén a kérelmező hozzájut a tényleges tulajdonos nevéhez, születési évéhez és hónapjához, állampolgárságához, tartózkodási országához és a tulajdonosi érdekeltség jellegére vonatkozó információhoz. A központi nyilvántartásban a vagyonkezelőkről tárolt információ csak a hatóságok és a „kötelezett szervezetek” számára érhető el.
A hozzáférést a tagállamok csak „kivételes körülmények között, eseti alapon” korlátozhatják, illetve külön szabályok vonatkoznak a kiemelt közszereplőkre és családtagjaira.
