Mint azt a múlt héten megírtuk, egy kutatás szerint a hétvége péntek 14.39 perckor kezdődik. A munkavállalók többsége ugyanis legkésőbb fél három után, ha nem is hagyja el a fizikai értelemben az irodát, de fejben mindenképpen megkezdi a hétvégét. Sőt, a dolgozók egy jelentős része az egész pénteket lazábban kezeli, ezt a vállalatok és a főnökök egy része is tudomásul veszi, és ezen napokra eleve – ha nincs vészhelyzet – nem terveznek stratégiai megbeszéléseket, vagy lazítanak a dresscode-on. Az emberek többsége a pénteki lazaságot azzal magyarázza, hogy a hét többi napján eleget túlóráznak. Adódik hát a kérdés, hogy ha a hét utolsó munkanapján már csak a lábunk visz be a munkahelyünkre, nem lenne-e értelme a négynapos munkahétnek.

A négynapos munkahét ötlete egyáltalán nem új dolog, még 1950-ben született meg az Egyesült Államokban, egy Walter Reuther, amerikai szakszervezeti vezető dobta be a köztudatba, de sokáig visszhangtalan maradt. A 2008-as világválság után újra beszélni kezdtek róla, és 2010-ben Virginia állam már engedélyezte is az állami alkalmazottaknak, hogy pénteken ne dolgozzanak. Ezt követően az amerikai vállalati szféra is felkapta az ötletet. Például Larry Page, a Google társalapítója szerint nem igaz az a dogma, hogy mindenkinek öt napot kellene dolgoznia, mert ezt a termelékenységi felmérések nem igazolják. A pártolók szerint a négynapos munkahét nagyobb termelékenységet okoz, mert a dolgozók kevesebbet foglalkoznak munkaidőben magánügyekkel. Utah állam a válság idején szintén engedélyezte az állami alkalmazottaknak a négynapos munkahetet, és azt tapasztalták, hogy a termelékenység megugrott, és ezt az ügyfelek is visszaigazolták. Ezenfelül a rövidebb munkahét kíméli a környezetet, boldogabbá és egészségessé teszi a dolgozókat.

Stiller Ákos

Megkérdeztük olvasóinkat is, hogy mikor kezdik el a hétvégét, illetve reálisnak tartják-e a négynapos munkahét bevezetését. Összesen 1614-en töltötték ki rövid kérdőívünket, és a válaszadók 17,2 százaléka péntek reggel, 53,47 százalékuk pedig péntek kettő után kezdi meg – legalább fejben – a hétvégét. Vagyis 70 százalékuk a pénteket sokkal lazábban kezeli, mint a többi munkanapot. Viszont az olvasók 15,6 százaléka csak szombat reggel kezd bele a pihenésbe, és 13,6 százalékuk hétvégén is dolgozik.

Abban nagy az összhang, hogy a hétfő a legutálatosabb nap, a válaszadók 90,6 százaléka a hétfőt kedveli a legkevésbé, 9,36 százalékuk viszont a pénteket – ők lehetnek az igazi munkamániások vagy azok, akinek pénteken is változatlan munkatempóban kell dolgozniuk, miközben a többiek már bőszen lazáznak.

Ami pedig a négynapos munkahetet illeti, a kérdőívet kitöltők 63,3 százaléka reálisnak tartaná a háromnapos hétvégét, 27,6 az aránya azoknak, aki szerint ez nem megoldható, és 9,5 százalék szerint ez sokkal bonyolultabb kérdés annál, hogy igennel vagy nemmel el lehetne dönteni.

Az egyéni vélemények között volt olyan, aki azért nem támogatná a négynapos munkahetet, mert akkor az iskolások még a mostaninál is kevesebbet tanulnának. Voltak olyanok is, akik nem győzték hangsúlyozni, hogy bezzeg ők sokat dolgoznak mindennap, míg mások csak a lábukat lógatják. A többség viszont konstruktívan ötletelt. Például, hogy a négynapos munkahétnek főleg a nyári időszakban lenne értelme. Illetve sokan bevállalnák a napi 10 órás munkát a háromnapos hétvégééért cserébe. Olyat is írtak, hogy összességében hatékonyabb lenne, mert három nap alatt már ki tudják magukat pihenni a dolgozók, így kevesebbet mennének szabadságra az emberek. Persze a politika is bekúszott, hogy akkor már szombaton is zárva lenne minden. Volt olyan válaszadó, aki megtartaná az ötnapos munkahetet, de be kéne vezetni a déli sziesztát. És persze vannak aggodalmaskodók, a négynapos hét után jön majd a háromnapos, és hol lesz ennek vége. És persze az örök érv: péntek és pénteki hangulat mindig lesz, maximum csütörtöknek hívják majd.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!