Ne legyen rémálom a nyári szabadság
A szabadságolások idején derül ki igazán egy cégről, mennyire működik jól. Ilyenkor üt vissza, ha egy ember kettő helyett dolgozik, ha a főnök spórolni akar a béreken. Hogyan lehet elkerülni, hogy a szabadságolási időszak rémálommá váljon?
"A cégnél kimondatlan szabály, hogy egy hétnél hosszabb időre nem illik szabadságra menni. Ráadásul az is elvárás, hogy lehetőleg dolgozz előre, illetve át kell venni mindig az éppen szabadságon lévő munkáját is. Eleve kevesen vagyunk, így általában mire eljut valaki a szabadságig, hullafáradt, és egy hét alatt nem tudjuk kipihenni magunkat. A legrosszabb, hogy nem egy kórházban dolgozunk, hanem egy közepes méretű marketinges cégnél, ahol
általában a fű sem nő nyáron, mert az ügyfelek is szabadságon vannak. De az önnön fontosságunk miatt persze úgy kell dolgoznunk, mintha tele lennénk munkával.
A főnökeink ebben egyébként elég kreatívak, mindenféle felesleges vagy annak látszó feladatot találnak ki, ilyenkor kell olyan jelentéseket elkészíteni, amiket aztán soha senki nem olvas majd el" – panaszkodik egy magyar cég alkalmazottja.
De szerencsére van jó példa is: "nálunk belátták, hogy nyáron nyugodtan vissza lehet venni a tempóból, mert még cégen belül is lassabban születnek meg a döntések, ráadásul az ügyfelek is szabadságra mennek. Ezért az az elvárás, hogy a szabadságunk felét mindenképpen júliusban vagy augusztusban használjuk fel. És ha nincs munka, akkor gond nélkül el lehet menni korábban is a munkanapokon. Az elvárás ugyanakkor, hogy ebben a könnyített időszakban végezzük el azokat az adminisztrációs feladatokat, amelyekre máskor nincs idő, illetve ilyenkor szoktuk az őszi munkát megtervezni. És a tapasztalat azt mutatja, hogy bár két hónapon keresztül ügyfélszerzés helyett csak rendrakás és gondolkodás megy, a dolog működik, a cég hozza az elvárt eredményeket."
Láthatóan óriási különbségek vannak a cégek között abban, hogyan gondolkodnak a nyári szabadságolásról. Egy jól működő cég azonban nem hal bele, ha tud lassítani, ha elengedi a dolgozóit pihenni.
Selejtcsökkentés helyett bércsökkentés
„A magyar cégek feszített létszámmal dolgoznak, sem a projektekre, sem a rendkívüli helyzetekre, sem a szabadságokra nincs plusz erőforrásuk, az emberek túlhajszoltak” – mondta a hvg.hu-nak Kristóf Györgyi interimmenedzsment-specialista. A termelő cégek szerinte
jellemzően nem a veszteségcsökkentésen, selejtcsökkentésen gondolkoznak, hanem azon, hogy mennyit tudnak a béreken spórolni
– leépítéssel, létszámstoppal vagy bércsökkentéssel. Így persze hogy nehéz helyettesítésre kérni a dolgozókat, különösen úgy, hogy a pluszmunkáért nem is fizetnek.
"Furcsa módon azt tudják, hogy a gépsorokat időnként le kell állítani, mert a gépeket is karban kell tartani, de mintha azt nehezen fogadnák el, hogy az embereket is karban kell tartani, és ennek egyik fontos része, hogy kipihenjék magukat" – mondja a szakértő. Míg korábban a termelésben teljesen megszokott volt a teljes leállás – ami egyébként a karbantartás ideje is volt – manapság a folyamatos termelés a jellemző, ami részben köszönhető csak a megnövekedett igényeknek, a másik oka a folyamatos létszámhiány, a túlterhelés miatti magas fluktuáció.
Megoldás: nyugdíjasok, kismamák, diákok, túlbuzgók
Mindenki máshogy tudja kipihenni magát. Vannak, akiknek éppen úgy alakul az életük, hogy csak egy-két nap szabadságra vágynak, mert éppen buzog bennük a munkakedv, őket könnyen be lehetne – természetesen közös megegyezéssel – fogni helyettesítésre. Sőt, erre akár egy programot is felépíthet a cég, amelynek a lényege, hogy a kollégák új területeken próbálják ki magukat, ehhez semmi más nem kell, mint rugalmasság.
De jó megoldás lehet az is, amikor nyugdíjas kollégákat hívnak vissza nyári munkára, vagy gyerekükkel otthon lévő kismamákat látnak el feladatokkal. És persze ott van lehetőségként a gyakornoki program, a diákmunka vagy a munkaerő-kölcsönzés, ám arra mindig előre, stratégiaszerűen kell készülni.
"Cégünknél nincs teljes nyári leállás, sok a megrendelés, nagy a leterheltség. Termékeink jelentős részét – például a jegeskávé- vagy a fagylaltport – főleg nyáron keresik. Ezért nálunk télen, a két ünnep között van nagyobb leállás, ami 8-10 napot jelent" – mondta a Tutti Kft. ügyvezetője, Prohászka Ottó. A cég nyaranta több mint húsz éve diákokat alkalmaz: "Győrben és környékén sok olyan egyetemista van, akikre a könnyen betanítható munkákat bízzuk, de vannak tapasztalt visszajárók is, nekik már komolyabb feladatokat is adunk."
Hosszú hétvége és tervezett leállás
Az építőiparban főszezonnak számít a nyár, és így van ez a gyártóknál is. "A piaccal, vásárlókkal kapcsolatban lévő területeken – mint az értékesítés, a logisztika, az adminisztráció – egy napra sem állhatunk le" – mondta a Terrán tetőcserépgyártó és -forgalmazó ügyvezetője, Gódi Attila. A nyári szabadságokat is ennek megfelelően kell megszervezni. A kollégák egymáshoz igazítják a szabadságukat, egymás feladatait időszakosan átvállalva tudják biztosítani a cég folyamatos működését. Mivel iparági adottság, hogy a szezonális ingadozások igen jelentősek, a létszámot eleve ennek megfelelően határozták meg.
Némi könnyítés azért van a forró nyári napokon: a péntekek ilyenkor korábban végződnek, és így a pihenésre szánt idő valamivel hosszabbá válik. A cégnél a tél hasonló dilemmákat jelent, hiszen ilyenkor nem sokan vásárolnak tetőcserepet, ezért elegendő a csökkentett létszám, rövidebbek a munkanapok, és gyakran előfordul a két- vagy háromnapos munkahét.
Ugyanakkor a cégnél a termelés teljesen leáll, már februárban meghatározzák a nyári üzemszünetek és szabadságok időpontját. Így a termelésben dolgozó munkatársak a júliusi és az augusztusi egy-egy hetes leállásra tudják tervezni nyári szabadságukat. Ettől eltérő időpontban is van mód a szabadságolásra, azonban azt csak korlátozott létszámban (üzemenként egyszerre legfeljebb 1-2 fő) és előre egyeztetett módon lehet megtenni.
Gyerektábor
A Microsoftnál eleve támogatják a home office-t, vagyis az otthoni munkavégzést, így a dolgozók maguk tudják beosztani az idejüket. Mint azt Friedl Zsuzsanna HR-vezető elmondta, a szabadságok idején a helyettesítéseket általában az adott csapaton belül oldják meg a kollégák, de a nyári szünet alatt igyekeznek támogatni dolgozókat a gyermekfelügyelet megoldásában is, ezért kétszer egy hetes táborokat szerveznek a központban.
"Mindig csak az a rohadt munka"
Aki sokat dolgozik, sokat is hibázik - és ez nem a lusták bibliájának első törvénye, hanem a kegyetlen statisztika. Azon országokban ugyanis alapvetően magasabb a termelékenység, ahol szigorúan korlátozzák a munkaidőt, és a dolgozó kezéből tényleg kiesik a toll délután ötkor. Magyarország nem ilyen ország.
