szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Aki szoftverben utazik, annak érdemes tisztában lennie a terület jogi vonatkozásaival is. Hiába ugyanis a forradalmi fejlesztés, ha nem védi megfelelő jogi eszközökkel, lekoppinthatják mielőtt befutna vele.

Nyilvánvaló, hogy a szoftvert, mint szellemi terméket védeni kell a jogosulatlan felhasználás és terjesztés, valamint a szellemi tulajdon bitorlása ellen. A szoftverek használatára vonatkozó általános szabályokat a szerzői jogi törvényben megtalálja, azonban a konkrét felhasználói jogviszonyt a legtöbb esetben egyedi szerződések szabályozzák. A szerzői jogi védelem alapja, hogy a szoftver egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen. A védelmi rendszer kiterjed a fejlesztő és a felhasználó viszonyára, valamint a konkurens fejlesztők egymás közötti kapcsolataira is. Dobos István ügyvéd és Tóth Zsófia szakmai blogjukon összeszedték a hét legfontosabb dolgot, amire érdemes figyelni.

1. Jogátruházásra irányuló vagy licencszerződés

Fontos a megfelelő szerződéstípus kiválasztása annak megfelelően, hogy az egy meglévő vagy pedig egy kifejlesztendő szoftverre irányul. Az IT szerződések általában atipikus és komplex szerződések, melyben a megbízási, vállalkozási, adásvételi szerződés elemei keverednek. A hatályos jogszabályok alapján a szerzői jogosult – a munkáltató, a megrendelő vagy a megbízó – a szoftver felhasználására kizárólag felhasználási szerződéssel szerezhet engedélyt.

2. Követelmény leírása

A szoftver specifikációt, műszaki dokumentációt a lehető legpontosabban kell meghatározni, hiszen ez lesz az a szerződéses szolgáltatás, amelyet a szoftverfejlesztőnek el kell készítenie. Ennek alapján lehet majd megítélni, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e. Az irányadó bírósági gyakorlat alapján a követelmény leírása a megrendelő kötelezettsége, ám nincs akadálya annak, hogy a szerződő felek a fejlesztő feladataként határozzák meg azt.

3. Mikor szerzi meg a megrendelő a szoftver felhasználási jogát?

Abban az esetben, ha a szerződés tartalmazza a felhasználási engedélyt. Az engedélyben a fejlesztő meghatározhatja, hogy a megrendelő meddig, hol és hogyan jogosult a kifejlesztett szoftver használatára. A felhasználási szerződés csak akkor biztosít kizárólagos jogot a megrendelőnek, ha azt a felek kifejezetten kikötik. Ilyen esetben a fejlesztő nem adhat engedélyt másnak a szoftver felhasználására és ő maga sem használhatja fel más fejlesztése során.

4. Mire használhatja a megrendelő a szoftvert?

Főszabály szerint arra, amire a szerződésben megállapodtak, ezért szokás rögzíteni a felhasználási módok és szerzői vagyoni jogok listáját egy taxatív felsorolás keretében. A felhasználás abban az esetben jogosulatlan, ha arra jogszabály vagy a jogosult szerződéssel nem adott engedélyt, vagy ha a felhasználó túllépi felhasználási jogosultságát. Ezért is fontos odafigyelni a cégcsoportok, multinacionális, anya- és leányvállalatok esetén a felhasználói kör pontos meghatározására.

5. A szoftver felhasználására irányuló szerződés főszabályként visszterhes

A fejlesztőt a szoftver felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek arányban kell állnia a szoftver felhasználásához kapcsolódó bevétellel. Különösen az adó- és járulék szabályok szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkadíj és a felhasználási jog átruházása fejében járó díj milyen arányban áll egymással. A felhasználónak jogszabályon alapuló tájékoztatási kötelezettsége van a felhasználás módját és mértékét illetően, amely a felhasználás jogszerűségének és a bevétellel arányos díjazásnak az ellenőrzését szolgálja.

6. Teljesítés elfogadása

A kifejlesztett szoftver és hozzátartozó dokumentáció, azaz a teljesítés elfogadásáról a megrendelő az átvételtől számított négy hónapon belül köteles nyilatkozni. Abban az esetben, ha a megrendelő nem nyilatkozik, úgy a szoftvert elfogadottnak kell tekinteni. Jogszabály alapján azonban jogában áll kijavításra visszaadni a szoftvert a fejlesztőnek, akár ismételten is.

7. Hogyan védhetjük meg ötletünket?

Egyedi szoftverfejlesztés során a fejlesztőnek szükségszerűen birtokába kerülnek a megrendelő jövőbeni üzleti terveivel kapcsolatos bizalmas információk és az esetleges versenyelőnyt biztosító informatikai know-how. Ilyenkor célszerű titoktartási kötelezettséget vagy versenykizáró megállapodást beépíteni a szerződésbe annak érdekében, hogy az üzleti titkok ne kerüljenek nyilvánosságra és a fejlesztő tartózkodjon a megrendelő versenytársai részére történő tevékenységvégzéstől.

Akár megrendelői, akár vállalkozói oldalon szoftverfejlesztésre irányuló szerződést köt, tanácsos egy, a szoftverjogban járatos ügyvéddel elkészíttetni a szerződést.

Frankenstein a világűrben: megfejtették, hogy jöhetett létre a hóember alakú kisbolygó

Frankenstein a világűrben: megfejtették, hogy jöhetett létre a hóember alakú kisbolygó

Szlovákia–Magyarország - ÉLŐ

Szlovákia–Magyarország - ÉLŐ

Döntött az EU: biztosan halasztják a Brexitet, az kétséges, meddig

Döntött az EU: biztosan halasztják a Brexitet, az kétséges, meddig

Gyümölcsfákkal segítette a falut, fát loptak tőle

Gyümölcsfákkal segítette a falut, fát loptak tőle

Bulizó társaságot verhettek meg maszkos biztonságiak a Gozsdu-udvarban januárban

Bulizó társaságot verhettek meg maszkos biztonságiak a Gozsdu-udvarban januárban

Olyan felfedezést tett a NASA a Bennu aszteroidánál, ami még a tapasztalt tudósokat is meglepte

Olyan felfedezést tett a NASA a Bennu aszteroidánál, ami még a tapasztalt tudósokat is meglepte