A pénz beszél, ha a munkaerő megtartásáról van szó
A cégek legnagyobb része béremeléssel tartja meg a munkavállalóit, kevesebben a munkakörülményeket javítják, alig fele a vállalkozásoknak pedig hangulatot javít. Az egészség nem annyira fontos. Legalábbis ez derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásából.
Három évvel ezelőtt érzékelték a munkaerőhiányt a hazai vállalkozások, majd 2016-tól már a cégek harmada gondolta úgy, hogy a munkaerőhiány a legfontosabb tényező, ami az üzleti tevékenységet akadályozza.
A vállalkozások döntő többsége tett lépéseket annak érdekében, hogy megtartsa meglévő munkaerejét – ismerteti a portfolio.hu az MKIK kutatását. Legnagyobb arányuk (70%) béremelést vezetett be, jelentős azok aránya (59%) is, akik a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésével igyekeztek vonzóbbá válni dolgozóik számára. Közel a vállalkozások fele (49%) továbbképzések biztosításával, illetve a munkahelyi hangulat javításával próbálkozott. Szintén jelentős (47%) azon vállalkozások aránya, amelyek a cafeteria-rendszer bevezetésével, fejlesztésével igyekezték megtartani dolgozóikat. A válaszadók 42%-a a vezető-beosztott kapcsolat javításával, 36%-a az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, 35%-a előrelépési lehetőségek felajánlásával, 25%-a pedig biztosítási kötvények, egészségmegőrzési programok finanszírozásával próbálja megtartani munkaerejét.
A munkaerő megtartása érdekében a legkevésbé a 20-49 fős, a nem exportáló, az építőipari, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások tudtak lépéseket tenni. Míg a leginkább a 100 fő feletti, a döntően exportáló, az egyéb gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedő, valamint a részben külföldi tulajdonban álló cégek voltak képesek tenni munkaerejük megtartása érdekében.
A válaszadó cégek több mint egyharmada (36%) szembesült az elmúlt egy évben munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. Létszám szerint a legnagyobb arányban (43%) a legkisebb cégek (20-49 fős) küzdenek munkaerőhiánnyal.