Felesleges hosszasan rugózni a Sanader-perben hozott elsőfokú ítéleten, a volt kormányfőre vesztegetésért, nyerészkedésért mért tíz év börtönön. A lényeget már elmondtuk korábban, s az nem változott. Ami a fejleményeket illeti: a Mol csapdában, a következmények súlyosak, amit az egész ország meg fog érezni. Innentől kezdve a magyar kormány számára két eset lehetséges. S számukra egyik se túl nyerő. Egy: azt mondja, nincs mit tenni, ez egy jogállami ítélet, Horvátország demokratikus állam, amelyet nem véletlenül vettek fel az unióba, örülünk, hogy náluk legalább sikeres az elmúlt ciklusok bűnöseit felkutató elszámoltatás.

A másik lehetőség, amit a kormánypárti sajtó, a Mol-vezetés állít, hogy nincs Mol- és/vagy Hernádi-ügy, de ez persze a Hernádi Zsolttól és Orbán Viktortól távol álló újságíróknak is eszébe jut. Hogy ez az egész koncepciós, politikailag motivált eljárás, belpolitikai leszámolás, egy külföldi nagyvállalat nacionalista retorikával való kiszorítása a piacról. Külföldi cég zaklatása, birtokából való kiszekálása a hatalom által? Jé, hát ez pont olyan, mint a Gyurcsány ellen irányuló Sukoró-ügy, meg a pécsi vízmű esete. Ugyebár nemzetközi botrány lett ott is. Persze azért vannak különbségek. A horvát jogrendszer akkor csinálta meg ezt az ügyet, amikor nem volt uniós tag. Csak most lesz az. Mi viszont már azok vagyunk, így aztán a NER-rezsim – hiába áll a vártán Polt Péter és Handó Tünde – nem mert belevágni egy Gyurcsány-perbe, a filozófusügybe, nem bátorkodott a Suez után más külföldi cégeket is így megszívatni. Tehát, ha igazatok van, akkor Horvátország megcsinálta, amit ti akartatok, csak nem mertetek.

Hogy mi a tanulság? Több is van. Például, hogy Zágráb korrepetálni tudna bennünket a gazdasági szabadságharc tantárgyból. A gond csupán annyi, hogy ezt a harcot ellenünk, a mi kárunkra vívja. Mit tudunk csinálni? Mehetünk Brüsszelhez panaszra. Kérvén, védje meg cégeinket, üzletembereinek a horvát nacionalisták alaptalan zaklatásától. Hogy az nagyon ciki lesz az után, hogy nagy arccal mi is harcolunk ellenük, meg beszóltunk, hogy senki nem kényszerítheti ránk a szempontjait? Hogy több mint kínos a jogrendszer élére odatett volt pártkatonák és jelenlegi politikusfeleségek után egy másik állam igazságszolgáltatását elfogultsággal vádolni? Hát igen. Ez van. Ilyen az, ha nincs jog, nincs igazság, csak a vélt, nyers nemzeti önérdek. Képzeljük el egy pillanatra, hogy nincs unió, amire úgy haragszik a NER. Csak nyers nemzeti önérdek van, amit mondjuk, épp nem Horvátország juttatna érvényre ellenünk, hanem Németország. Hány nap alatt bukna meg, és kerülne sittre összefabrikált vádakkal Orbán Viktor, hány nap alatt lennénk Lebensraum? Ugye, hogy tök más érzés az áldozat, a bűnbak szerepét játszani?