Gyalázat. Nincs elég erős kifejezés arra, amit a Fidesz ifjúsági szervezetének vezetője művelt. Igen, le kell írnom, külön ki kell emelnem, hogy rohadtul kibuktam. Ezt tudta írni a jó Ágh Péter:

"Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a hétvégén halálra vertek egy magyar fiút a vajdasági Óbecsén. A Fidelitas az elmúlt hetekben többször hívta fel a figyelmet a szerbiai magyar kisebbségekkel szembeni brutális megmozdulásokra. Ennek keretében petíciót juttatunk el az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet budapesti irodájának. Arra kértük őket, tegyenek azért, hogy az Európai Unióba igyekvő Szerbiában csillapodjanak a magyarellenes indulatok. (...)  Szégyenteljesnek tartjuk, hogy miközben az Amnesty International a jogvédelem köntösébe bújva rendszeresen állást foglal a magyar belpolitikát érintő kérdésekben, addig a gyilkosságba torkolló atrocitások ügyében meg sem szólal. (...)  Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben a törvénytiszteletre oly kényes nemzetközi szervezet hivatalosan is támogatta a múlt heti, törvényekbe ütköző székházfoglalást, most, egy 17 éves magyar fiú halála után is tovább hallgat."

Ma úgy tűnik, hogy a borzalmas tragédia hátterében egyáltalán nem nemzetiségi ellentét állt, ahogy azt a fideszes fiatalok állították, hanem személyes ügy: az áldozat volt barátnőjének a rokonsága követhette el a gyilkosságot. Óbecse lakosainak fele egyébként magyar – ez azt jelenti, hogy itt születés és halál, közlekedési baleset és születésnapi torta is 50%-os valószínűséggel magyarokkal fordul elő. De Ágh Péter már pontosan tudni véli, hogy mi miért történt...

Miközben igen, létezik sajnos a "magyarverésnek" mondott, borzalmas jelenség is. A széthullott Jugoszlávia egykori lakói közti ellentétek nemzetiségi és vallási alapú törésvonalak mentén futnak. A magyar kisebbség helyzete e tekintetben jelentősen romlott az elmúlt évtizedekben. Én, akinek a fél családja ma is a Vajdaságban él, valószínűleg ezt sokkal jobban tudom és érzem, mint a szombathelyi Ágh. Barátok és rokonok kerestek maguknak új definíciót az elmúlt 22 évben, miután az egységes, mindent lefedő "jugó vagyok" többé már nem volt használható. Emlékszem az első riadt arcokra, amikor a kilencvenes évek elején Csurka István elkezdte mantrázni, hogy egy "párnapos csetepatéval" most Magyarország elfoglalhatná a Vajdaságot. Hogy mit akar ez a távoli, biztonságos Budapestről, mit tud ez egyáltalán a mi életünkről, hogy hogyan fogok ezután szót váltani a szerb szomszédommal? Felvegyem-e még a diszkóba az EDDA-pólót, vagy megütnek érte?

Mert üthettek, és üthetnek azóta is, pláne, ha Magyarországról debil, fogalmatlan idióták még locsolják is az olajat a tűzre. Jellemző viszonyainkra, hogy a legőszintébb kiállás az ügyben, a politikai haszonkeresés nélküli, őszinte aggodalom a vajdasági magyarokért egyáltalán nem az elméletileg az "elszakított országrészekért folyamatosan aggódó" jobboldalról jött, hanem alig pár napja Tamás Gáspár Miklóstól. A Fidesz-kormány viszont milliárdos büdzsével töm ki olyan fantomszervezetet, melynek vezetője a határon túli magyarok "gyöngyhalász módszerrel történő", szelektált kitelepítését propagálja.

Ehhez képest Ágh Péter a tragédia kapcsán az Amnestyt találja meg, egy huszárvágással belekeverve a Fidesz-székházat elfoglaló fiatalokat is. Szar érzés, ugye, Péter, hogy egész életedben Orbán Viktor hóna alatt kellett vasaltkodni, Simicskától Hoffmann Rózsáig az összes vállalhatatlan figurátokat benyelni, úgy, hogy a vágyott kúlságnak, hitelességnek még a szellője se legyintett arcon? Szar volt, ugye, látni azt, hogy miközben elméletileg egy ifjúsági szervezetet vezetsz, a fiatalok valójában nem veled vannak? Szar, mi, hogy titeket csak egy belvárosi luxusétterem zártkörű rendezvényén, amolyan álcázott kirakat-fiatalként tart Orbán, némán bólogatásra, hogy persze, Rózsa néni vezesse be a tandíjat, pont ezt akarjuk mi, konzervatív fiatalok is?! Mondjuk ebben a kérdésben konkrétan végighazudtátok az elmúlt öt évet.

Közben meg a fiatalok eredendően lázadó attitűdje ott villázik a Jobbik, illetve az alternatív szubkultúra körül. Előbbit akarod most lenyúlni, azzal, hogy megpróbálod lerúgni a rohadt, liberális Amnesty Internationalt, és magadhoz édesgetnéd a jellemzően a 64 Vármegye által korábban befoglalt témákat. Egy húszéves kora óta a politikából élő, fogalmatlan szombathelyi politikus, aki a parlament biztos távolából szemléli a Vajdaságot, akinek politikai csúcsteljesítménye eddig "a Szent Márton bélyeg kiadási folyamatának elindítása", ő akarja megmondani, hogy miért halt meg egy óbecsei fiú - az Amnestyt és a székházfoglalókat vádolja!

Ez pedig gyomorforgató, hullarabló tempó. Szégyelljétek magatokat!