A Fidesz-kormány meglepő döntéseinek sorában különösen érdekes, hogy egy Kajmán-szigeteken bejegyzett céget bíztak meg azzal, hogy kínaiak és vietnamiak részére letelepedési államkötvényeket áruljon, és intézze a letelepedéssel kapcsolatos ügyeiket. A döntés nem csak az offshore-gyanús háttér miatt furcsa, hanem azért is, mert a magyar állam minden intézménnyel rendelkezik, hogy a folyamatot kezelje. A bevándorlási hivatal és a magyarországi jogi és pénzügyi vállalkozások tökéletesen megfelelnének erre, és jogi garanciát jelentenének az ügyeskedés kiküszöbölésére. A választás sem az adózási veszteség miatt aggályos legfőképpen, hanem mert nyilvánvalóvá teszi, hogy valakik valamit el akarnak rejteni. A konstrukció lehetőséget teremt arra, hogy akár legalizált emberkereskedelem induljon be, ami ráadásul a magyar költségvetésnek könnyen veszteséget okozhat.

Korábban kiszámolták, hogyha minden tökéletesen alakulna, akkor is egy személyen maximum évi 2 millió forintot nyerhetne az állam, s most nem tekintve, hogy mennyire ízléses az emberek emigrálása miatt hasznot kalkulálgatni, még ez is csak egy elméleti nyereség, mely abból adódna, hogy az államnak nem kell a piacon 5,75%-ért kötvényt eladnia (az IMF–EU 4% alatt adott volna hitelt), hanem 2 százalék körül adhatja a bevándorlóknak. A konstrukció azonban az offshore beiktatásával meglehetősen könnyen kijátszható és magánhaszonná konvertálható.

A törvény azt írja elő, hogy 250 ezer eurót kell az illető számláján elhelyezni és 5 éven át ott tartani. Ezért letelepült státuszt kapnak, és a magyar állampolgárokkal megegyező szociális és egészségügyi ellátásban részesülnek. Jár nekik az ingyenes iskola, orvosi és kórházi ellátás, munkanélküli segély, még a kedvezményes diákhitel is. Nem túl bonyolultan kiszámolható, hogy az évi maximálisan megnyerhető 2 millió forint egy hét kórházi kezeléssel megnyerhető, ha kínai magánkórházak árait vesszük alapul, és akkor még nem beszéltünk a többi elemről.

A törvényalkotók reményei szerint a jómódú külföldiek vennék igénybe ezt a lehetőséget, akinek ez a 75 millió forint nem jelent komoly terhet. A jelenlegi konstrukcióban ez azonban nagyon könnyen kijátszható, és így már a szegényebb, akár jóval kisebb bérből élők számára is nyitottá válik az EU-s letelepedés. Ahogy a PwC nemzetközi tanácsadócég felhívta a figyelmet: a külföldi cég közbeiktatása miatt a kötvényen elért kamat vagy bármilyen nyereség külföldön realizálódik, valamint külföldön lesz adóköteles, de ami még fontosabb, a külföldi vállalkozások jogilag nem kötelezhetők, hogy az idegenrendészeti hatóságnak hiteles adatszolgáltatást nyújtsanak a kibocsátott értékpapírok számáról és tulajdonosairól. Magyarul: nem lesz ellenőrizhető, hogy a 250 ezer eurós kötvény meglétéről kiállított igazolás mögött tényleg saját vagyonból vásárolt vagy kölcsönből fedezett állampapír van-e.

Gondoljunk bele: egy embercsempész több tízezer eurót kér el azért, hogy egy személyt illegálisan bejuttasson az EU-ba. A jelenlegi magyar konstrukció ezt mindössze 50 ezerért teszi, de letelepedési engedélyt és szociális ellátást is biztosít hozzá. Az egészhez nem szükséges más, csak egy kölcsönügylet. Az offshore-szerű cég tulajdonában lévő államkötvényeket egy olyan bankszámlára kell helyezni, amelyről a bank ki tud állítani egy igazolást, hogy az a letelepedést igénylő nevén van. Ehhez még hozzáférése sem kell legyen a számlához, a kölcsönadó teljes biztonságban van.

Az ügylet elején a hivatalos nyilatkozatok szerint egy összegben 50 ezer eurót kell fizetni, ami 15 millió forint. Figyelemre méltó, hogy ez már önmagában több, mint amit a magyar állam elméletileg nyerhetne az ügyleten. Vagyis a magáncég kockázatmentesen jóval nagyobb nyereséget könyvelhet el, mint Magyarország, miközben nekik később nem kell a szociális juttatásokat garantálni. Ez a szám hivatalosan az adminisztrációt fedező összeg. Ahhoz azonban meglehetősen nagynak tűnik, hogy ezért pusztán a jogi segítséget adjanak.

A cég a letétbe helyezett állampapír-vásárlást fedezheti saját vagyonból vagy banki kölcsönből. Ez nem feltétlenül jelenti a magyar állampapír állományának növekedését, mert ezek a banki vagy magánvagyonok lehettek eddig is magyar állampapírban. Így azokat csak lecserélni kell egy másik félére. Igaz a letelepedési állampapír hozama alacsonyabb, de már letelepedő által az elején fizetett 50 ezer euró is kétszeresen fedezi az ötévi hozam veszteséget. Arról nem is beszélve, hogy még havi díjat is kérhetnek mellé, amiről már senkinek nem lesz tudomása.

A 15 milliós díj nagynak tűnhet. Többen azt gondolhatják, hogy ezt nem tudja akárki megengedni magának, de ha az embercsempészet árával vetjük össze, akkor nagyon alacsony. Nem beszélve arról, hogy ebben az esetben elég a családból egyetlen embernek megvenni a letelepedést, aki a későbbikben kezdeményezheti a családegyesítést.

A magáncég teljes biztonságban van. Profitját előre biztosította, az egyetlen vesztes az állam lehet. A veszteségek végtelen nagyra nőhetnek, hiszen, ha egy komolyabb kórházi kezelés előtt álló személy telepszik le, akkor a számla sokkal magasabb lehet, mint az 5 év alatti elméleti nyereség.

Van még egy rizikó az állam szempontjából. A törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a letelepedési államkötvény kamata minimum 2%. Magasabb lehet. Ebben a konstrukcióban a Kajmán-szigeteki vállalkozás érdeke, hogy minél magasabb legyen a kamat, és mivel lobbiereje a körülményekből következően erős, feltételezhető, hogy képes lesz magasabb hozamot elérni. Ettől kezdve minden hozamnövekedés az ő magánvagyonát növelhetné, és az állam nyereségét csökkenthetné, vagy inkább gyaníthatóan veszteségét növelhetné.

Még egy dolgot el kell mondani a kínai letelepedéssel kapcsolatban. A gazdag kínaiak számára Magyarország nem megfelelő letelepedési célpont. Az elmúlt években épp az ő elvándorlásuk volt megfigyelhető. Tíz éve még százezer kínairól beszéltek Magyarországon, és alkalmanként komoly feszültségek keletkeztek a mindent elborító kínai üzleti jelenlét miatt. Azóta a kínaiak többsége elment innen, mert nem tartották elég pezsgőnek az üzleti életet. Ezért kétséges, hogy Magyarországért vásárolnának-e önmagában kötvényeket. Erről azonban nincs is szó, mert az állam az európaivá válást árulja ennyirét. Ez jó hír is lehet, mert talán nem veszik igénybe a szociális rendszerünket. Az európaivá válás azonban ennél jóval többet ér, ahogy egy nyilatkozó orosz üzletember mondta, nem fér a fejébe, hogyha már ezt árulja, miért ilyen olcsón teszi.

Mi azért gyanítjuk.

(A cikkhez itt szólhat hozzá.)