Módosítsák a februárban elfogadott és május 6-án hatályba lépett új országgyűlési házszabályt – javasolja Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető. Javaslatának célja, hogy a szöveg „pontatlanságait, vagy kellően nem egyértelmű rendelkezéseit pontosítsa és egyértelműsítse”. Tekintsünk most el attól, hogy a „kellően nem egyértelmű” nem ugyanaz, mint a „nem kellően egyértelmű”, de tessék mondani: miért kellett pontatlan és homályos házszabályt elfogadni? Miért terjesztett elő ilyet maga Rogán Antal (hiszen többekkel együtt ő tette ezt), és miért szavazta meg idén február 13-án? Egyébként egy volt fideszes független kivételével kizárólag kormánypártiak támogatták, ami önmagában is az elvek felrúgása volt, hiába jött ki számszerűen az előírt kétharmad. A minősített többséget ugyanis 1989-90-ben – akkor még a Fidesz lelkes egyetértésével – a konszenzuskényszer érdekében vezették be, nem puszta számmisztikaként.

Azt is meg lehet kérdezni: egyáltalán miért a távozó parlament alkotott házszabályt az új képviselők számára, miért nem bízta ezt rájuk? Talán mert februárban még tartottak attól, hogy a választás után nem lesz kétharmaduk?

Node hagyjuk ezt, van házszabály, és 17 nappal a hatálybalépése után máris lett hozzá változtatási javaslat. Ennek legfontosabb része, hogy az ülést vezető elnök mindig szavazhasson, ne csak szavazategyenlőség esetén. Rogán Antal hosszasan indokolja ezt, nemzetközi példákkal bizonyítva, hogy az ilyen korlátozás nem szükségszerű: „Az ülést levеzető elnök szavazati jogának korlátozását а nyílt szavazás során sem az általános európai parlamenti gyakorlat, sem а magyar alkotmányos jogelvek nem indokolják.” Azt nem teszi hozzá, hogy nálunk viszont 1990 óta így volt, és ezt soha senki nem kifogásolta. Ők sem. És főleg nem teszi hozzá a lényeget: azt, hogy április 6-án pontosan kétharmados többséget sikerült elérniük, nem többet. Vagyis azon ritka esetekben, amikor nyílt szavazásban nem a jelenlévők, hanem az összes képviselő legalább kétharmadának szavazata szükséges valaminek az elfogadásához – ez csak az alaptörvény-módosításokat jelenti –, dilemmába kerülnének. Ha maga Kövér László vagy valamelyik kormánypárti helyettese vezetné az ülést, és egyetlen ellenzékit vagy függetlent se sikerül megnyerni, akkor a hiányzó elnöki szavazat miatt elbukna a kezdeményezés. Ha ellenzéki alelnökre bíznák az ilyen ülés vezetését, akkor ilyen gond nincs, de ennek a megoldásnak az a kockázata, hogy ha közben valamilyen eljárási bonyodalom támad, azt az elnöklő képviselő nem a többségnek tetsző módon oldaná meg. Egyelőre elméleti kérdésről van szó, pillanatnyilag nincs szó alaptörvény-módosításról, de a minden részletre odafigyelő Rogán előre gondoskodni akar arról, hogy ha lesz, akkor simán menjen. Csak éppen a legfontosabb indokot hallgatja el. Kellő egyértelműséggel.