szerző:
Tetszett a cikk?

Megengedheti-e magának egy szakszervezet, hogy fügefalevélként használja egy alapvetően munkavállaló-ellenes, érdekképviselet-ellenes kurzus?

Mikor láttunk Fidesz-kormány idején olyat, hogy egy kormánypárti potentát szakszervezeti vezető támogatásával álljon a nyilvánosság elé? Enyhén szólva nem volt jellemző, mert ez a kormányzat kezdettől a szakszervezetek ellehetetlenítésén, érdekvédelmi lehetőségeik szűkítésén dolgozik. És lám, most mégis teljes az egység a Kereszténydemokrata Néppárt és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete között: le a vasárnapi nyitva tartással! Vagy majdnem teljes, mert a KASZ a kis boltokat is bezáratná.

Attól tartok, hogy ez lesz az ürügy a milliókat felbőszítő terv megvalósítására: lám, a dolgozók képviselői támogatnak minket, márpedig mi "nem vagyunk kommunisták" (ezt hallottuk a netadó ügyében), és figyelünk a nép szavára. A kereskedelmi cégek, bevásárlóközpontok szövetségei nyilván nem a népet képviselik, hanem a jórészt külföldi gonosz extraprofit-bezsebelőket, rájuk nem kell figyelni.

Nem vitatom, hogy Sáling József, aki jó húsz éve a KASZ elnöke (32 éve főállású szakszervezeti vezető, 1998 és 2002 között MSZP-képviselő volt) meggyőződésből hirdeti a nézeteit. Sok éve teszi. Az Alkotmánybírósághoz fordult az új munka törvénykönyve ellen, amiért az megengedi a vasárnapi munkát. Október 1-én azt mondta az MTI-nek: a Magyar Szakszervezeti Szövetség által kezdeményezett bérfelzárkóztatási program célja az, hogy heti ötnapi munkából, még ha azért minimálbért is kap a dolgozó, tisztességesen meg lehessen élni.

Nem kommentálom, hogy meg lehet-e élni tisztességesen minimálbérből. De hogyan hagyhatja figyelmen kívül egy szakszervezet, hogy a kötelező vasárnapi boltbezárás tízezrek elbocsátásával járna? Tegyük fel, hogy a vészjósló előrejelzések szándékosan túloznak, de ha csak a felük igaz, az is rengeteg. Megjegyzem, a KASZ honlapján a legalapvetőbb célkitűzések között az első két helyen a foglalkoztatás biztonsága és a munkahelyek megőrzése áll, a "megélhetést biztosító bérek kiharcolása" csak a negyedik. És bár persze egy szakszervezetnek elsősorban saját tagsága érdekeit kell néznie, teljesen eltekinthet-e az általuk kiszolgált fogyasztók érdekeitől?

A KASZ érvei alapján előállhatnának hasonló követeléssel a tömegközlekedési dolgozók, a mentősök vagy éppenséggel az újságírók érdekvédői: nekik is van családjuk, nekik is járhatna a heti pihenőnap. No jó, a példa csak részben jogos, mert a vasárnapi vásárlás, plázázás nem annyira létkérdés, mint a közlekedés, a mentés vagy a folyamatos tájékoztatás. De részben azért jogos.

A legidegesítőbb ebben az egészben az, hogy a KDNP és a kereskedelmi szakszervezet meg akarja határozni, mi jó az embereknek, és ezt erőszakkal akarja érvényesíteni. Mennyivel józanabb a Liga szakszervezeti szövetség, amely a boltok kötelező bezárása helyett a vasárnapi nyitva tartás költségeinek emelését és szabályainak szigorítását javasolja a kormánynak! November 7-i közleménye szerint a tervezett intézkedés sok elbocsátással, a munkájukat megőrzők számára pedig komoly jövedelemkieséssel járna, ezért inkább emeljék fel a vasárnapi pótlékot, egy helyett két pihenőnap essen kötelezően vasárnapra, és tegyék lehetővé, hogy a dolgozók megtagadják a vasárnapi munkavégzést. Igaz, a Liga tagsága jellemzően nem a kereskedelemben dolgozik, de azért a véleménye figyelemre méltó.

A Tesco, az Auchan és társaik Magyarország legnagyobb – többnyire legális – foglalkoztatói és adófizetői közé tartoznak. Tönkretételük, kivonulásra kényszerítésük (amelyet a felügyeleti díj durva megemelése is céloz) vásárlók millióinak és alkalmazottak tízezreinek életszínvonalát ronthatja, emellett megint olyasféle durva beavatkozás az emberek magánéletébe, életformájába, amilyen a netadó lett volna. Engem azonban leginkább az foglalkoztat: megengedheti-e magának egy szakszervezet mégoly őszinte meggyőződéstől vezettetve is, hogy fügefalevélként használja egy alapvetően munkavállaló-ellenes, érdekképviselet-ellenes kurzus?

Már csak egy remény van. A KDNP 2010-ben is előállt az ötletével, de törvényjavaslatát a Fidesz a parlamentben elaltatta. Ez úgy történt, hogy az illetékes bizottságokban elakadt a törvényjavaslat, nem vitték a plenáris ülés elé. Bár akkor mind a foglalkoztatási, mind a fogyasztóvédelmi bizottságnak ellenzéki elnöke volt, a testületek napirendjét mindig a többség határozza meg. Vagyis a Fideszen múlott, hogy a kisebbik kormánypárt javaslatát érdemben meg se tárgyalták. Ez még most is bekövetkezhet, ha győz a józan ész, de a kereskedelmi szakszervezet magatartása ezt veszélyezteti.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!