A hajléktalanság büntethetővé tétele érdekében Orbán Viktor még az Alaptörvényt is átírta. Annyira fontos volt neki, hogy a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb emberek ellen kampányt folytathasson, hogy az Alkotmánybíróság döntését is felülírta akkor még létező kétharmados többségével. Ennek eredményeképpen ma Magyarországon büntethető az, ha valaki nagyon szegény. Ezt a büntetést az adófizetők finanszírozzák. A hajléktalanok vegzálása és börtönbe zárása ugyanis nagyon drága mulatság, sokkal olcsóbb lenne megfelelő minőségű szállásokat biztosítani. Csak arra nehezebb gyűlöletpropagandát építeni.

Hasonló a helyzet a munkanélküliekkel: az egyébként napról napra élő alsó középosztállyal el lehet hitetni, hogy a munkanélküliek valójában naplopók, akik segélyből élnek, nem zavartatva magunkat a tényektől, hogy Magyarországon egészen egyszerűen nehéz munkát találni. Ezért aztán lehet csökkenteni a munkanélküli támogatásokat, és meg lehet alázni ezeket az embereket.

Ha pedig kellően kibabráltunk két társadalmi csoporttal, akik helyzetüknél fogva képtelenek az önérdek érvényesítésére, jöhet a harmadik, a menekültek. A kormány egy olyan nemzeti konzultációval próbálja a velük szemben meglévő gyűlöletet fokozni, amelynek kérdései egyértelműen manipuláltak, összemossák a terrorizmust a bevándorlással (holott a bevándorlók nem egy esetben a terrorizmus és polgárháborúk elől menekülnek Európába). A kérdések sugalmazók, hamisak és végtelenül ostobák.

Először is: Magyarország jelenleg is a legkevésbé befogadó uniós tagállamok között szerepel. Kiugróan kevés a nálunk élő külföldi: míg például a nálunk jóval sikeresebb Ausztriában 15 százalék a külföldiek aránya, Magyarországon (2014 eleji adatok szerint) 1,4 százalék. Még egyszer: nem az illegális bevándorlók arányáról beszélünk, hanem az összes nálunk tartózkodó külföldiéről. Hamis adatokat közöl, illetve tényeket hallgat el a kormány akkor is, amikor azt állítja, hússzorosára nőtt a „megélhetési” bevándorlók száma Magyarországon. A menedékkérők többsége ugyanis nem kap védelmet, 2014-ben mindössze 360 ember járt sikerrel – az összes kérelmező kettő százaléka.

A bevándorlókat ráadásul nem mi tartjuk el, hanem ők magukat, sőt, befizetnek a közösbe. A tartózkodási vagy letelepedési engedély kiadása ugyanis munkához van kötve. A kormány ráadásul ott is ferdít, hogy a bevándorlók a „magyarok elől” vennék el a munkát. Egyrészt, mint láttuk, a bevándorlók ehhez igen kevesen vannak, másrészt sok esetben olyan állásokat „foglalnak el”, amit más nem igazán akart betölteni. A legjobb, amikor ennek vádjával párhuzamosan jelenik meg a lustaság vádja. Azaz a bevándorlóellenesek szerint a külföldről érkezők egyszerre lusták, ingyenélők és veszik el a munkalehetőséget az őshonos lakóktól.

Ez, lássuk be, igen kevéssé valószínű.

Ha nem lenne végtelenül szomorú, a politikai sci-fi kategóriájába lehetne sorolni az Orbán-kormány kísérleteit arra, hogy összemossa a bevándorlást a terrorizmussal. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy nagyobb eséllyel követ el egy „őshonos” magyar ember bűncselekményt, mint egy bevándorló Magyarországon. A menekültekkel ennek ellenére nem bánik a magyar állam kesztyűs kézzel: 2013 közepétől lehetőség van arra, hogy őrizetbe vegyék azokat a menekülteket, akik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szerint elhagynák az országot a menekültkérelem felülvizsgálata során. Másképpen fogalmazva: anélkül lehet lecsukni őket, hogy bármiféle bűncselekményt elkövettek volna. Pont, mint a hajléktalanokat.

A sort sokáig lehetne folytatni, és mind egy következtetésre jutnánk: Magyarországon a bevándorlás marginális probléma, a bevándorlókat a magyar állam jelenleg is (túlságosan) szigorúan kezeli, és semmilyen adat nem támasztaná alá, hogy a hazánkba irányuló bevándorlás jelenleg veszélyt jelentene a magyar emberek személyes és anyagi biztonságára. A kormány mégis ezt akarja sugalmazni, bevándorlásellenes propagandára költve az adófizetők pénzét. A bevándorlási szabályok további értelmetlen szigorításával, a külföldiellenes kampánnyal emberek ezreinek életét teheti tönkre, abból a célból, hogy néhány napig ne Orbán Viktor és társainak kínos, korrupciógyanús ügyeiről legyen szó a médiában.

A cél, az eszköz és a színvonal egyaránt felháborító.