Nem mindennapi jelentőségű eseményről számolt be a teljes joggal nemzetinek nevezett hírügynökségünk: "Egyedi, díszkötéses példányt ajándékozott az újszövetségi Szentírás rovásírásos változatából XVI. Benedek pápának szerdán a Rovás Alapítvány Vatikánba látogató küldöttsége." Az egyedit itt érdemes szó szerint venni, a székely-magyar rovásírásos bibliát kifejezetten erre a célra, egyetlen példányban nyomtatták ki tavaly decemberben, utalva az ezen áru iránti össznépi keresletre is.

Igen ám, de a pápai audienciát e célra felhasználó civil szervezet ehhez képest igencsak másról számolt be őszentségének. "Az ajándék megtekintésekor az egyházfő kérdésére Sípos László elmondta, hogy 'a magyarság ősi írása ma is létezik, megbecsülése és használata erősödőben van'." Az MTI valamiért nem számolt be arról, milyen példákkal illusztrálta XVI. Benedeknek az alapítvámny vezetője ezt az állítást, talán eggyel sem, ellenpélda viszont akad.

Itt van például Nagykőrös, ahol a fideszes többségű önkormányzat leszavazta rovásírásos helységnévtábla kirakását, miután az ezt kezdeményező Jobbik képviselője három rovással írt papír közül nem tudta eldönteni, melyikre írták Nagykőrös nevét. "Ha ön sem tudja elolvasni, akkor kinek állítjuk? Akár latinul is kiírhatnánk. Nem látom a tábla kihelyezésének célját, értelmét" – közölte a fideszes  alpolgármester. Körtvélyesi Attila később Bolgár Györgynek azt is elmondta, hogy a rovásírás eredete kétséges, és a latin írásnak még mindig több köze van a keresztény kultúrához.

Ez olyannyira így van, hogy a rovásírás propagálói sem tagadják: pogány korból származó írásról van szó: "A kereszténység felvételével a pogány szertartásokat, és szokásokat törvényben tiltották meg, és ez a sors várt az addig használt rovásírásra is." Az ősmagyarság-kutatók szűk szektáján kívül ma csak egyetlen politikai párt, a Jobbik nyomatja a rovásírást, mindeddig hiába. nem véletlen tehát, hogy a vatikáni magyar küldöttség arról tájékoztatta a pápát, hogy céljuk "a korszerű mindennapi használat elősegítése, amelyben az oktatás, a szabványosítás, a technikai fejlesztés és a könyvkiadás is fontos szerepet játszik."

Az alapítvány egyébként bemutatkozott a Szent Korona rádióban is, ahol kiderült: "Európában szinte minden írásrendszert szabványosítottak már, és azt vettük észre, hogyha nem lépünk, akkor a mi kulturális kincsünk idegen kezekbe kerül, s míg mások döntenek annak szabványosításáról, addig magyar ember hamarosan nem szólhat bele." Ezt így.

Egyetlen apróság még a hírhez: a rovásírásos alapítvány munkatársai nem mással, mint a magyar állam helyi reprezentánsával, Győriványi Gábor vatikáni magyar nagykövettel vettek részt az audiencián. Amihez a külügynek azért némi magyarázatot illene fűznie.