A szabadelvű képviselő sajtótájékoztatójának apropóját az adta, hogy összeállított egy, a cigányok elleni, hat halottat követelő támadássorozatot követő nemzetbiztonsági bizottsági jelentéshez kapcsolódó háttéranyagot, amelyben a politikus iparkodott logikai sorrendbe rakni a történéseket és közérthetően kiegészíteni a jelentést Ficsor Ádám akkori titkosszolgálati miniszternek a témával kapcsolatos nyilatkozataival.

Szeptemberben egyértelművé vált, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) a nyomozás során szakmailag elégtelen munkát végzett. A Nemzetbiztonsági Bizottság jelentése a szakmai hibákat igyekezett összefoglalni. Gulyás szerint nemcsak a személyi felelősség miatt fontos a jelentés, hanem azért is, hogy hasonló hibák többet ne forduljanak elő.

Gulyás József

Gulyás szerint „ezekért az ügyekért nem lehet lefele hárítani a felelősséget”: Szilvásy Györgynek, Ficsor Ádámnak és az NBH akkori főigazgatójának, Laborc Sándornak kimutatható a felelőssége azért, hogy általuk irányított és alájuk tartozó szervezet, az NBH a föltételezett elkövetők elfogásáig nem adott át semmilyen releváns információt a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNYI). A politikus azt mondta: Nagycsécs után „egyértelműen megjelent az NNYI hírigénye a Nemzetbiztonsági Hivatalnál”, az információkat azonban egyrészt nem teljes körűen, másrészt késedelmesen kapta meg a NNYI az NBH-tól. Ez így ment egészen a vélt tettesek augusztusi elfogásáig.

Az SZDSZ-es képviselő szerint az a minimum, hogy a magyar állam elismeri a Nemzetbiztonsági Hivatal által elkövetett komoly hibákat és kártérítést fizet az áldozatok hozzátartozóinak. A jelentést – hangsúlyozta Gulyás – a Nemzetbiztonsági Bizottság elküldi a legfőbb ügyésznek is, „aki remélem, hogy elküldi a legfőbb katonai ügyésznek” – tette hozzá.

„A magyar nyomtatott sajtóban az ügy súlyához képest relatíve elégtelen információ jelent meg. Volt olyan országos napilap, amely Nem hibázott a Nemzetbiztonsági Hivatal címmel közölt cikket az ügyről – mondta Gulyás.

A hvg.hu-nak elmondta, az egyik elkövetőt évek óta, jóval a cigányok elleni gyilkosságsorozat kezdete előtt, mint neonáci aktivistát figyelték. Dokumentálhatóan 2008 tavaszán több későbbi bűntársával együtt lőfegyverhez kívánt jutni. Az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének munkatársa javasolta az így látókörbe került későbbi bűntársak megfigyelését is. Ezt azonban – bár Gulyás meggyőződése szerint keletkezett ezzel összefüggésben elegendő információ – 2008 tavaszán az NBH véleményezési joggal bíró jogi osztálya nem támogatta, azt viszont igen, hogy a már addig is megfigyelt személy megfigyelését 2008 nyarának végéig fönntartsák. Ekkor azonban már ő megfigyelését sem hosszabbították meg.

„Ezek a személyek azonban éppen 2008 nyarától követtek el egyre több, Molotov-koktéllal, illetve éles lőfegyverrel végrehajtott, rasszista indítékú támadást.” Úgy fogalmazott: bár a jogi osztály nem támogatta a megfigyelés kiterjesztését a későbbi elkövetőkre, a Nemzetbiztonsági Hivatal Hajdú-Bihar megyei vezetése, vagy a budapesti szakirányítás kezdeményezhette volna a bíróságnál a további megfigyelést, ám nem tette – és ez, mint utóbb kiderült, végzetes szakmai hibának bizonyult.

Kérdésünkre felelve Gulyás kizárta, hogy Ficsor Ádám polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter augusztus eleji lemondása összefüggésbe hozható lenne a gyilkosságsorozattal, hiszen lemondását még a vélt tettesek őrizetbe vétele előtt jelentette be. Ugyanez érvényes Laborc Sándorra, a lemondását nyár közepén bejelentő NBH-főigazgatóra.

Portálunk azon kérdésére, hogy a szakmai hibákon túl a nemzetbiztonsági vezetés esetleg szándékosan húzta a tettesek elfogását, hogy minél jobb pozíciója legyen a jobboldal lejáratásához, úgy reagált: „Ezt nem merem föltételezni”. Hozzátette: „Ha 2008 tavaszán beélesítették volna a későbbi elkövetők megfigyelését és az egyik föltételezett elkövetőt szorosabb megfigyelés alá helyezték volna, amit az említett fegyverbeszerzési törekvés indokolt is volna, akkor úgy vélem, hogy a második, harmadik – még nem halálos kimenetelű – támadás kapcsán keletkezniük kellett volna az NBH-nál hasznosítható, a későbbi nyomozást segítő információknak. Ezek ismeretében a nyomozóhatóságok, akár hamarabb is eljuthattak volna a felételezett elkövetőkhöz.

Az idén, kora tavasszal, újabb éles lőfegyver beszerzési kísérlettel kapcsolatos információk keletkeztek, de most már nem a debreceni székhelyű kirendeltségnél. Sajnos ezt az újabb információt sem kezelték a helyén, nem követték tettek és a korábbiak mellett ezt sem értékelték úgy az NBH-nál, hogy át kellene adniuk a nyomozóhatóságoknak. „Erről a szocialista bizottsági tagok által meg sem kérdőjelezett tényről Laborc Sándor és Szilvásy György a bizottság jelentésének minősítésekor mélyen hallgat. Szilvásy újabban politikai áldozatként tünteti föl magát, miközben nem ejt szót a hat halálos és a több, maradandóan sérült áldozatról, akikkel szemben – álláspontom szerint – a végrehajtó hatalom szervei által elkövetett súlyos hibák, és mulasztások okán kimutatható az állam felelőssége” – hangsúlyozta a liberális politikus.

Szegő Péter