szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Amerikai, izraeli, német és osztrák publicisták a Snowden ügyről, a rejtett fenyegetésről, az egyiptomi puccsról és Horvátország uniós kilátásairól.

Hetek óta nagy a felháborodás Németországban az amerikai lehallgatási ügy miatt, ugyanakkor jó adag képmutatás is van ebben a felháborodásban: a titkosszolgálatok információi ugyanis a németeket is védik – állítja a konzervatív Welt Online publicista-bloggere. Richard Herzinger szerint aki foglalkozott már a titkosszolgálatok működésével, régóta tudhatja, hogy azok információs éhsége semmi és senki előtt nem áll meg. Egy közszolgálati tévéműsor már kilenc éve beszámolt az NSA németországi kutakodásairól, de az nem váltott ki a mostanihoz mérhető botrányt.

A Snowden-ügy "regényes aurája" miatt fogadhatja leleplezéseit ilyen túldimenzionált figyelem – írja a szerző, aki szerint a dezertált "magányos farkas" megnyilatkozásait érinthetetlen igazságként, megnyilatkozásként fogadják. A legnagyobb gondunk azonban a feltételezhető tudatlanságunk kell, hogy legyen: ha Amerika kikémlelhette Németországot, akkor más hatalmak is "nagy stílben" hozzférhettek az adatainkhoz, adott esetben Kína vagy Oroszország is. Herzinger szerint azonban ez is képmutatás: a német szervek valószínűleg tudtak az amerikaiak akcióiról, de elfordították a fejüket.

"Miért félünk mi németek attól, hogy valaki más tudja, ki kivel telefonált? Az okok valószínűleg a múltunkban rejlenek. Egy ország, amely végigcsinált két diktatúrát, jó okból érzékenyebb a totális ellenőrzés veszélyeire" – írja a balliberális Spiegel Online-on Jan Fleischhauer. A szerző ironikusan vázolja az amerikai és a német magánszféra-felfogás közti különbséget ("semmi gondunk nincs azzal, hogy másokkal meztelenül a szaunába üljünk, de kipixeleztetjük a házunkat, ha arra járt a Google-kocsi"), és megállapítja: a lehallgatással az a legnagyobb gond, hogy soha nem válik világossá, mitől is kellene tulajdonképpen tartanunk. "A veszély inkább absztrakt, ami még fenyegetőbbé teszi." A szomorú igazság az, hogy a németek inkább profitálnak a kémprogramokból, hiszen Németország az iszlamisták térképén "nem éppen fehér folt."

Két és fél év alatt másodszor meneszt az egyiptomi hadsereg egy elnököt, a hadsereg emelte hatalomba a Muszlim Testvériséget, és ők is buktatják meg őket – írja a baloldali német Die Tageszeitung kommentátora. Silke Mertins szerint nem is igazán beszélhetünk katonai puccsról, hiszen a hadsereg több, mint harminc éve irányít, és viszonylag közömbös aziránt, ki intézi a kormányzati ügyeket, amíg nem veszélyezteti a hatalmi pozícióit és gazdasági érdekeit. A katonák hamis barátok – állítja a szerző, hiszen sem nem demokraták, sem nem érdekük a demokratikus fejlődés. A demokratikusan választott iszlamisták menesztése azonban veszélyes lépés, hiszen az egész országot káoszba dönheti, ezért szerinte nem létezhet olyan politikai megoldás, amely kihagyja a hatalomból a Muszlim Testvériséget.

Izrael számára lehetőségeket és veszélyeket is rejt magában Morszi egyiptomi elnök menesztése – írja szerkesztőségi cikkében a The Jerusalem Post. A hadsereg újbóli domináns szerepe pozitív, hiszen Egyiptomban a hadsereg tarja fenn a hatalom monopóliumát, és stabilizáló tényezőt jelent – írja az angol nyelvű izraeli lap, amely szerint a Muszlim Testvériség visszaszorítása is pozitív jelenség, legalábbis rövid távon, hiszen mérséklő hatással lehet a Hamászra. Ugyanakkor számítani kell a hadsereg és a Muszlim Testvériség valamint a szalafista pártok konfliktusára, ami akár oda is vezethet, hogy Egyiptom polgárháborúba süllyed, mint történt Algériával a 90-es évek elején. Sok múlik azon, hogy az Obama-adminisztráció hogyan értékeli a helyzetet: szerencsétlen dolog lenne, ha Washinton támogatná Morszi hatalomban maradását – olvasható az izraeli lapban.

Horvátország gyenge pontja az alacsony innovációs erő és versenyképesség, mégis hiba lenne leírni az EU 28. tagállamát – írja Paul Lendvai a Der Standard című osztrák liberális lapban. Az ismert magyar származású publicista rosszallóan emlékeztet arra, hogy vezető német lapok sötéten látták Horvátország gazdasági kilátásait, bár elismeri, hogy az ország gazdasági mutatói nem éppen bizalomkeltőek. "Ezzel együtt rossz és rövidlátó dolog lenne leírni a véres háború nyomán függetlenné váló kis adriai országot" – írja Lendvai, emlékeztetve arra, hogy a Habsburg-birodalom részeként, évszázados magyar uralom alatt is a horvátok mindig európiakanak érezték magukat. "Az unióhoz tartozás nemcsak biztonságot és védelmet jelent Horvátország számára, de nagyobb állampolitikai és gazdasági esélyt is" – írja Paul Lendvai.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!