Közvélemény-kutatásnak álcázott mozgósító célú politikai kommunikációs eszköz a nemzeti konzultáció, amelynek kérdőívét a közvélemény-kutató szakma írott és íratlan módszertani előírásainak semmibevételével állították elő – ezt írja 45 társadalomtudós egy közös nyilatkozatban. Az aláírók között szerepel Hann Endre, a Medián piackutató cég vezetője, Sík Endre a Tárki, és Závecz Tibor az Ipsos részéről.

Azt írják, természetesen tisztában vannak azzal, hogy a kormánynak nem is volt célja a kutatási szabályok betartása, de mégis kötelességüknek érzik, hogy a kérdőív manipulatív jellegére felhívják a figyelmet.

Egy korábbi felhívás a nemzeti konzultációra

Túry Gergely

A konzultációs íveken szereplő kérdéssor súlyos demagógiájáról a hvg.hu-n is olvashattak, ebben a cikkben átnézheti őket.

A kutatók összeírták, mik a fő bajok a kérdőívvel:

– Hiába kínál a kérdőív három válaszlehetőséget a kérdésekre, a középső nem a semleges választ takarja, hanem egy mérsékelten igenlő válaszlehetőséget, vagyis az is a kormányt támogatja, aki semleges próbál maradni.

– Bár bevett módszer a közvélemény-kutatásban, hogy az esetlegesen szemben álló véleményeket "vannak, akik szerint" felvezetéssel írják le, de ez esetben kellene lennie egy ellentétes véleménynek is. A konzultációs kérdőívben azonban csak egyféle vélemény olvasható (pl. Vannak, akik szerint a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését! Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?) Ezzel az "igent mondási hajlamra" játszik a kormány, hogy megnyerje a válaszadó egyetértését.

– A kérdések sorrendje is manipulatív, mert már a cím és aztán az első három kérdés fokozatosan összekapcsolja a terrorizmus nyilvánvalóan negatív értéktartalmú fogalmát és a „megélhetési bevándorlást”, ezáltal növeli annak valószínűségét, hogy a bevándorlás fogalma is erőteljesen negatív minősítést kap.

– A közvélemény-kutatók igyekeznek az ország lakosságát reprezentáló mintát megkérdezni, de a nemzeti konzultáció esetében biztosra vehető, hogy a kiválasztódás politikai értelemben egyoldalú lesz, hiszen személyesen a miniszterelnök kéri fel az állampolgárokat. Ez szakszerűtlen.

– Azzal, hogy a válaszadókról semmilyen demográfiai adatok nem állnak rendelkezésre, egyúttal az is lehetetlenné válik, hogy a kutatók utólag korrigálják a mintavétel súlyozásait, ez pedig rontja a felmérés hitelességét.

A nyilatkozat aláírói szerint tehát nem közvélemény-kutatásról van szó, pedig az álkonzultációkra fordított milliárdokból megbízható kutatások százait lehetne finanszírozni.