Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán szavazta meg az erről szóló jogszabály-javaslatot, amelynek részleteiben az EP és az uniós tagállamok kormányait képviselő tanács már korábban megállapodott.

A szabály életbe lépését és nemzeti törvénykezésekbe vételét követően gyorsan azonosíthatók lesznek azok a gépjármű-tulajdonosok, akiknek járművével külföldön követik el a következő közlekedési szabálysértéseket: gyorshajtás, ittas vezetés, kábítószer hatása alatt történő vezetés, bekapcsolt biztonsági öv nélküli közlekedés, áthajtás a tilos jelzésen, mobiltelefonok és más kommunikációs eszközök vezetés közbeni tiltott használata, buszsávok vagy más megkülönböztetett sávok engedély nélküli használata, bukósisak nélküli motorozás. Parkolási díj meg nem fizetésére a jogszabály nem vonatkozik.

HVG

A közlekedésbiztonsági irányelvet - miután a miniszteri tanács végérvényesen jóváhagyja azt - két éven belül át kell ültetni a tagországok nemzeti szabályozásába.  Az uniós intézmények között - a belga és a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott - megállapodás része az is, hogy az életbe lépés után öt évvel felülvizsgálják a jogszabályt, van-e szükség annak módosítására az addigi tapasztalatok, illetve esetleges új körülmények fényében. A szerdai EP-szavazást követően a parlamenti jelentéstevő, a spanyol szocialista Ayala Sender kiemelte, hogy a jogszabály által "biztonságosabbá válik Európában a közúti közlekedés, és csökkenthetjük a balesetek áldozatainak számát is". 

Mint brüsszeli források korábban elmondták, nincs szó sem a tagországok közlekedési szabályainak, sem a szabálysértőkre kirótt szankcióknak az egységesítéséről. Ezek továbbra is az egyes tagállamok illetékességi körében maradnak. Nem jelenti az új irányelv egy nemzetek fölötti, központi uniós adatbázis létrehozását sem. A vétkes gépjárművek azonosítását a tulajdonos adatait átadva, gyors információcserével valósítják majd meg. Az autó tulajdonosát azonosítás után levélben tájékoztatják arról, hogy milyen közlekedési szabálysértést követett el, és az milyen szankciókat von maga után. A büntetést annak az országnak a jogszabálya alapján határoznák meg, ahol a szabálysértést elkövették.

A képviselők szerint fontos, hogy az eljárás szigorú adatkezelési, adatvédelmi szabályok szerint történjen, és egy-egy ügy lezárása után töröljék az autós adatait. A szabályozás a néhány tagország indította, úgynevezett prümi rendszeren alapul. Ennek értelmében a tagállamok - elsősorban a terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében - biztosítják a szükséges személyazonosító adatok megosztását egymás hatóságai között.

Írország, az Egyesült Királyság és Dánia jelezte, hogy egyelőre nem kíván részt venni a közlekedésbiztonsági együttműködésben. Később ezek az országok is bármikor csatlakozhatnak a rendszerhez.