A Biskekből elmenekült Akajev szavai szerint a lemondásáról szóló hírek "rosszindulatú híresztelések". Aszkar Akajev megerősítette a híreket, hogy külföldre távozott, de hangsúlyozta, hogy külföldi tartózkodása csak ideiglenes - jelentették orosz hírügynökségek, a Kabar kirgiz nemzeti hírügynökséghez eljuttatott közlemény alapján. Az Interfax orosz hírügynökség úgy tudja, Akajev családjával együtt a szomszédos Kazahsztánban van.
 
Megkezdte az új kormány megalakítását pénteken a kirgiz ellenzék, hogy betöltse a hatalmi űrt, amely Aszkar Akajev elnök előző napi megbukatása nyomán keletkezett a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságban.
   
Az ideiglenes állam- és kormányfői teendőkkel megbízott Kurmanbek Bakijev ellenzéki vezető új tisztségének átvétele után néhány órával máris új minisztereket nevezett ki több kulcsfontosságú tárca élére. Bakijev ismert ellenzéki vezetőket bízott meg a belügyi, a védelmi és az igazságügyi tárca ideiglenes vezetésével.

A belügyminisztériumot ezentúl Miktibek Abdildajev volt főügyész, a védelmi tárcát Iszmail Iszakov tábornok, parlamenti képviselő, az igazságügyit Erkin Mamirov vezeti. A külügyi tárcát egyes források szerint várhatóan Roza Otunbajeva irányítja majd, míg a közlekedési élére Isenbaj Kadirbekovot nevezte ki (utóbbi látja el jelenleg a parlament házelnöki teendőit is). Mivel az új vezetőket ideiglenes miniszternek nevezték ki, nincs szükség a parlament felsőházának jóváhagyására. A kirgiz parlament sorsáról az idén júniusra tervezett elnökválasztás után döntenek.

 A hat szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) katonai segítséget ajánlott Aszkar Akajev kirgiz elnöknek megdöntése előestéjén, de ő azt nem vette igénybe - adta értésre a szervezet főtitkára.
   
Sajnos Akajev ezt korainak ítélte, úgy vélte, a helyzet nem annyira súlyos, hogy a kollektív biztonsági szerződés potenciáljának mozgósítását igényelné, s képesnek tartotta magát arra, hogy a helyzetet alkotmányos mederben tartsa - mondta Nyikolaj Borgyuha az állami Rosszija tévécsatornának pénteken Moszkvában, ahol a szervezet állandó bizottsága a kirgizisztáni fordulattal kapcsolatos lépéseket vitatta meg.
   
Az ODKB Oroszország és Kirgizisztán mellett Kazahsztánt és Tádzsikisztánt, valamint Fehéroroszországot és Örményországot foglalja magában. Az 1992-ben aláírt kollektív biztonsági szerződés főleg a terrorizmus, a drogkereskedelem és a szervezett bűnözés elleni közös harcot célozza. Oroszország 2003-ban légi támaszpontot létesített a Biskek melletti Kantban, amely a három közép-ázsiai ODKB-tag biztonságát is szolgálja.
   
Borgyuha úgy vélte, hogy a kirgizisztáni destabilizálódás súlyos megrázkódtatásokat okozhat Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, sőt valamiképpen kihathat Kazahsztánra is.
   
A Kommerszant lapkommentátorának gyanúja szerint csak az iramló végkifejlet gátolta meg, hogy Moszkva kipróbálja az 1968-as csehszlovákiai változatot a posztszovjet Független Államok Közössége (FÁK) területén.