Németország választott © AP

A CDU/CSU a szavazatok 35,2 százalékát nyerte el (2002-ben 38,5 százalékát) a szociáldemokrata párt (SPD) 34,3 százalékot ért el (2002: 38,5 százalék). A liberálisok (FDP) várakozáson felül szerepeltek, s a szavazatok 9,8 százalékát szerezték meg (2002: 7,4 százalék). A Baloldali Párt (korábbi nevén: Demokratikus Szocializmus Pártja – PDS) a voksok 8,7 százalékát gyűjtötte be, 2002-ben a PDS csak két egyéni képviselőt küldhetett a parlamentbe (Bundestag), pártként nem érte el az ötszázalékos választási küszöböt. A zöldek (Szövetség '90/Zöldek) 8,1 százalékot szereztek, három évvel ezelőtt ennél valamivel többet: 8,6 százalékot.

A konzervatív keresztény pártok 225 mandátumot szereztek, a szociáldemokraták 222-öt, a liberálisok hatvanegyet, a Baloldali Párt ötvennégyet, a zöldek ötvenet.

Az előre hozott választások egyértelmű győztese a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a keletnémet szocialista múlttal rendelkező Baloldali Párt, amelynek egyik csúcsvezetője, Gregor Gysi úgy nyilatkozott: elérték céljukat, megbukott a szociáldemokrata-zöld koalíció, de a konzervatív-liberális ellenzék sem volt képes kormányképes többségre szert tenni.

A választások estéjén mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták maguknak követelték a kormányalakítás jogát. Mind a két erő kijelentette, hogy minden párttal hajlandó tárgyalni, csak a Baloldali Párttal nem. A Baloldali Párt másik vezéralakja Gysi mellett Oskar Lafontaine, a Német Szociáldemokrata Párt volt elnöke, Gerhard Schröder kancellár egykori pártbeli riválisa.

A szociáldemokraták igényjogosultságuk bejelentésekor megpróbálták leválasztani a kereszténydemokrata unióról (CDU) a bajor testvérpártot, a Keresztényszociális Uniót (CSU), amely országosan 7,4 százalékot szerzett. A CSU csak Bajorországban működik, s ott "csak" kevéssel 50 százalék alatti eredményt ért el.

A mandátumok megoszlását befolyásolja a német választási rendszer sajátossága, a többletmandátum szerzésének lehetősége. Többletmandátum akkor keletkezik, ha egy párt több egyéni jelöltje nyer mandátumot, mint amennyi a listás szavazatok alapján a pártnak jár. A párt a többletmandátumot megtarthatja, s ily módon a Bundestag létszáma felduzzad.

Eredetileg 299 választókerületben tartottak volna vasárnap választásokat, ahol egyéni jelöltekre és pártokra lehetett (volna) szavazni. A 160-as választókerületben (Drezda I) azonban haláleset miatt október 2-ra halasztották a választásokat, s a több mint 200 ezer drezdai választásra jogosultnak még befolyása lesz a 16. Szövetségi Gyűlés, azaz a parlamenti alsóház (Bundestag) összetételének alakulására. Drezdában két vagy három mandátum sorsa dől el két hét múlva.