Klaus és Topolanek © AP

"Szeretném, ha a választás utáni bizonytalan helyzet nem húzódna nagyon el, ezért még a nap folyamán összehívom az új képviselőház alakuló ülését" - mondta újságíróknak Klaus.

Az új képviselőház megalakulása után az eddigi kormánynak be kell nyújtania lemondását.

"A megbízatást elfogadtam. Először a kereszténydemokrata néppárt, majd a zöldek képviselőivel tárgyalok" - jelentette ki Topolánek. Megismételte, hogy nem zárkózik el a szociáldemokratákkal való tárgyalások elől sem.

A két jobbközép kisebb párt - a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) és a Zöldek Pártja (SZ) - már jelezte, hogy kész tárgyalni a polgári demokratákkal, s részt venni egy jobbközép koalíció munkájában. Ennek a koalíciónak azonban egy mandátuma hiányzana a parlamenti többséghez.

Mértékadó cseh lapok szerint elhúzódó, több hetes tárgyalásokra kell számítani, mert a három jobbközép pártnak együttesen csak 100 mandátuma van a 200 tagú képviselőházban, úgy, mint a szociáldemokratákból és kommunistákból álló baloldalnak. Általános a vélemény, hogy ebből a patthelyzetből a kiutat csak a polgári demokraták és a szociáldemokraták valamiféle megállapodása jelentheti. Ha ez nem sikerülne, akkor valószínűleg előre hozott választást kellene kiírni.

A hétvégi képviselőházi választás újra megmutatta, hogy a két nagy párt – a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) - egyre több szavazót vonz magához, míg a kisebbek fokozatosan támogatókat veszítenek. A rendszerváltás után most történt meg első ízben, hogy két párt támogatottsága is túllépte a 30 százalékot: a polgári demokraták 35,4, míg a szociáldemokraták 32,3 százalékot kaptak.

"Úgy néz ki, hogy Csehországban is kezd kialakulni a kétpólusú politikai színtér. A két nagy párt együttesen majdnem 70 százalékot kapott, míg az előző, 2002-es választáson ez csak valamivel 50 százalék felett volt" - mutatott rá Tomás Lebeda szociológus. "A választók racionálisabban viselkedtek, s a nagyobb pártokra szavaztak, nehogy elvesszen a szavazatuk" - véli Lebeda.

A hétvégi voksolás meglepetése, hogy az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) csak 12,8 százalékot szerzett, a 2002-es eredménynél 6,7 százalékkal kevesebbet. Ezt senki sem várta, minden előrejelzés 15-20 százalék közé jósolta a kommunistákat. Vojtech Filip pártelnök a gyengébb eredmény okát két dologban látja: az első, hogy sokan a kiélezett helyzetben tudatosan a szociáldemokráciára szavaztak, amely megígérte, hogy kormányzati pozíciójában szorosabb együttműködést tervez a kommunistákkal, míg a másik, hogy a rendkívül éles antikommunista kampányban nyilván sokan nem mertek a pártra szavazni.

A Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) tíz százalékot akart, de csak 7,2 lett belőle. Miroslav Kalousek pártelnök beismerte ugyan, hogy az eredményt nem lehet sikernek minősíteni, de úgy véli, hogy a párt pozíciója stabil.

A Zöldek Pártjáról, amely most első ízben jutott be a parlamentbe, sem a cseh politikusok, sem a média többsége nincs túl jó véleménnyel. A zöldek egészen a tavalyi év elejéig erősen a baloldalhoz húztak, miután azonban Martin Bursík, a volt 1989-es diákaktivista került a párt élére, jobboldalivá, antikommunistává váltak. A pártról senki sem tudja megmondani, mennyire lehet megbízni benne, s programja a környezetvédelmen kívül nem igen ismert.

Elemzők szerint a választás eredménye rövid távon nem lesz kedvezőtlen hatással a cseh gazdaságra. Ha azonban elhúzódik a kormányalakítás, illetve gyenge lesz az új kormány pozíciója, akkor azt a gazdaság már negatívan értékelné. Abban viszont egyetértés van, hogy a szükségesnek tartott reformok, amelyek elsősorban a nyugdíjrendszert, az egészségügyet, a közkiadásokat és az államapparátust érintenék, várhatóan lekerülnek a napirendről.

"Nagy a valószínűsége annak, hogy nem fog sikerülni erős kormányt felállítani, ez pedig nem fog kedvezni a reformoknak" - jelentette ki Jan Svejnar, az USA-beli Michigan egyetem cseh származású gazdasági professzora. Néhány szakértő azt várja, hogy a korona a következő hetekben mérsékelten meggyengül.

Az új képviselőház alakuló ülését a választásokat követő 30 napon belül kell megtartani. A kormányalakításra kijelölt politikusnak a jelöléstől számított 30 napon belül kell a képviselőház elé terjesztenie a kormányprogramot és a kormány személyi összetételét. Ha nem kap bizalmat, akkor az államfő új megbízatást adhat, más politikusnak. Ha az sem járna sikerrel, akkor a harmadik jelöltet már a képviselőház elnöke állítja. A harmadik jelölt bukása után megnyílik a lehetőség az előre hozott parlamenti választás kiírására.