A szervezet évzáró értekezletén elhangzott hétfői felszólalásában Szergej Lavrov elfogultsággal vádolta az EBESZ keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját, és elmarasztalta az EBESZ-t "egyoldalúsága" miatt.

Az orosz külügyminiszter szerint pontosan szabályozni kellene a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának tevékenységét, ahelyett hogy az iroda jelenleg élvezett "autonómiájának" kiszélesítéséről tárgyalnának. Csak e tevékenység közösen megállapított pontos szabályaival szavatolható szerinte, hogy az iroda az EBESZ minden tagállamát egyenlő mércével mérje a választások megfigyelésekor, "ne gyakorolhasson egyoldalú nyomást a tagállamokra kívülről rájuk erőltetett politikai orientációk elfogadása végett".


Átláthatóvá kell tenni az iroda megfigyelői tevékenységét, és depolitizálni kell véleményalkotását - mondta az orosz diplomácia vezetője. Nyilván arra utalt, amit Moszkva már korábban is többször hangozatott: orosz megítélés szerint Grúzia és Ukrajna volt szovjet köztársaságok esetében az iroda Nyugat-barát kormányok hatalomra jutásához járult hozzá, amikor tisztességtelenné nyilvánította azokat a választásokat, amelyeket nem a Nyugat-barát jelöltek nyertek meg.

Lavrov kifogásolta továbbá, hogy az EBESZ "túlságosan egyfelé figyel", csak a humanitárius és emberi jogi területre, erre viszont oly mértékben, hogy mindent magára akar vállalni a választások megfigyelésétől, az emberkereskedelem elleni harcon át, egészen a gyerekek kizsákmányolása elleni küzdelemig. "Ezek persze kétségtelenül fontos dolgok" - ismerte el, de hozzátette, hogy az EBESZ nem csak ezekre lett kitalálva. Utalt arra, hogy a katonapolitikai kosár például "teljesen üres már", hiszen a NATO tagállamai évek óta nem ratifikálják az európai hagyományos fegyverekről kötött szerződés módosítását.

Elvileg olyan döntés is lehetséges, hogy megváltoztatják az EBESZ-t, és a szervezet ezentúl már csak a humanitárius és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik, de akkor az már nem ez az EBESZ lesz - jelentette ki Lavrov. Azt a szervezetet át kellene nevezni Humanitárius és Emberi Jogi Szervezetté, és akkor majd eldönthetik a tagállamok, hogy annak is tagjai akarnak-e maradni - mondta.

Elvetette azt az amerikai-brit álláspontot, hogy Kazahsztán nem lehet a szervezet elnöke, mert nem teljesíti az ehhez szükséges demokratikus minimumot. Szó sem lehet arról, hogy különféle kategóriákba osszuk a tagállamokat, például olyanokra, amelyek lehetnek elnökök és olyanokra, amelyek nem - mondta, hozzátéve, hogy Oroszország egyértelműen támogatja Kazahsztán jelentkezését.

Visszautasította Nicholas Burns politikai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár felszólalását, amelyben az amerikai diplomata az orosz csapatok kivonását követelte Grúziából és Moldovából, és felszólította a tagállamokat, hogy támogassák Tbiliszit és Chisinaut ebben a kérdésben.

Az EBESZ-nek "nem szabad átpolitizált megoldások kikényszerítőjévé válnia a volt szovjet köztársaságok elhúzódó és bonyolult vitáiban" - hangoztatta. Úgy vélekedett, hogy egy ilyen fellépés az EBESZ részéről csak súlyosbítaná a feszültséget e térségekben, és növelné a bizalmatlanságot a felek között.