Nile Gardiner alapítványi kutató bíráló hangú elemzése közvetlenül azután látott napvilágot, hogy a posztjáról év végén távozó ghánai diplomata hét eleji búcsúbeszédében minden korábbinál élesebben támadta az Egyesült Államok külpolitikáját. Annan szerint Amerika feladni látszik az emberi jogok tiszteletét és a jogállamiság elveit, a Bush-kormány terrorellenes harcában erőszakkal kényszeríti akaratát más államokra, megsérti az emberi jogokat és széles körű nemzetközi támogatás nélkül indít katonai akciókat.

A washingtoni Heritage Alapítvány kutatója szerint az iraki nép "nem sok hálával" tartozik Annannak, aki - mindig is ellenezvén az iraki diktátor hatalmának megdöntését célzó inváziót és a globális terrorellenes háborút - semmibe vette az irakiak szenvedéseit, ellenezte felszabadításukat és tevékenyen akadályozta a szövetségesek biztonsági és az ország újjáépítését célzó erőfeszítéseit.

Az agytröszt idézte Annan szavait - egy friss BBC-interjúból -, amelyek szerint az irakiak jobban éltek Szaddám Huszein idején, mint ma. A konzervatív elemző szerint az iraki háborúval kapcsolatos magatartása megingatta az ENSZ-főtitkár vezető pozícióját a világszervezet élén.

"Túl későn távozik" posztjáról Kofi Annan, akinek tízévi működése "kolosszális kudarc" volt. Olyan szervezetet hagy maga mögött, amelynek tekintélyét a lehető legnagyobb mértékben megtépázták, s amelynek működését hozzá nem értés, korrupció és Amerika-ellenesség jellemezte. Az ENSZ az utóbbi 12 évben egyenlő volt a megosztottsággal, a botrányokkal és kudarcokkal.

A kutató példaként említi az ENSZ ruandai és boszniai békefenntartó küldetésének "katasztrófáját", valamint a szudáni népirtásra adott elkésett választ. Annan egy minden korábbinál hiteltelenebb világszervezetet hagy utódára, amiben döntő szerepe volt az iraki olajat élelmiszerért segélyprogramnak, illetve a kongói békefenntartás körüli botrányoknak.

Ezek a kudarcot vallott missziók egy olyan világszervezet képét erősítették meg, amelyet korrupt és képzetlen tisztviselők irányítanak, és amely fegyelmezetlen békefenntartó akciókat hajt végre. Ugyancsak az ENSZ hitelét gyengítette a korábbi emberi jogi bizottság, amelynek az emberi jogokat legkirívóbban megsértő államok is tagjai voltak. Annan békítőleg szólt a diktátorokhoz és zsarnokokhoz Bagdadtól Teheránon át Kartúmig, és gyengének bizonyult a népirtások, etnikai tisztogatások elleni fellépésben. Nile Gardiner azt is megállapította, az iraki háborúval kapcsolatos nézeteltérés miatt az Egyesült Államok és az ENSZ viszonya hosszú idő óta a leghűvösebbé vált.

A Heritage Alapítvány John Bolton amerikai ENSZ-nagykövetet idézte, aki egy közelmúltbeli interjúban "reménytelenül elavultnak" nevezte a világszervezet működését, mint mondta, olyan technikák és megközelítések uralják, amelyeket a világ nagy részén már 30 éve nem használnak. A Heritage szerint az amerikaiak nagy része valószínűleg egyetért Boltonnal. Egy tavaszi Gallup-felmérés szerint az amerikaiak 64 százaléka gyengére értékeli az ENSZ működését; a világszervezet történetében soha nem volt még ilyen alacsony ez a bizalmi mutató.