Abdalláh Kijelentése olyan időpontban hangzott el, amikor az arab világban egyre nagyobb az aggodalom az iráni nukleáris dúsítási programmal kapcsolatban, amely Teherán szerint békés célú, míg a Nyugat attól tart, hogy inkább katonai.
 
A hásimita uralkodó hangoztatta, hogy békés célú és kifejezetten energiatermelést szolgáló nukleáris programot szeretnének. "A nukleáris kérdésben megváltoztak a szabályok az egész térségben - mondta. - Jordánia eddig azon az állásponton volt, hogy legyen a térség atommentes, az elmúlt nyár óta azonban mindenki nukleáris programot kíván megvalósítani."
 
Jordániában, akárcsak más szunnita többségű közel-keleti országokban, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia, Marokkó és Algéria, érdeklődés mutatkozik a nukleáris energia termelése iránt, részben a síita Irán tervei miatt is. Irán növekvő iraki és közel-keleti befolyása arra késztette két évvel ezelőtt II. Abdalláhot, hogy figyelmeztessen: Teherán síita holdudvart, befolyási területet kíván kiépíteni a térségben.
 
Izrael, amely egyelőre a régió egyetlen nukleárisnak vélt hatalma, kijelentette: nem hagyja, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök arra szólított fel, hogy töröljék le a térképről Izrael államot.
 
A jordániai uralkodó szerint bármely országnak, amely nukleáris programmal rendelkezik, eleget kell tennie a nemzetközi szabályoknak. Egyben engedélyeznie kell a nemzetközi ellenőrző testületeknek, hogy megbizonyosodjanak arról, "helyes irányban" halad-e az adott ország nukleáris programja.
 
Elfogadhatónak tartja a jordániai elképzelést az amerikai külügyminisztérium. Tom Casey szóvivő a király nyilatkozatának megjelenése után - az arab ország megnevezése nélkül - kijelentette, hogy minden állam, amelyik szigorúan tartja magát az atomsorompó-szerződéshez, jogosult a polgári célú nukleáris technológia kifejlesztésére.