David Miliband környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztert a kelet-angliai madárinfluenza-előfordulásokról rendezett hétfő délutáni alsóházi vitán Peter Ainsworth, az ellenzéki Konzervatív Párt árnyékkormányának szakminiszter-jelöltje, majd egy kormánypárti képviselő is kérdezte a magyar eredet lehetőségéről.
 
Ainsworth a kérdést úgy fogalmazta meg: lehet-e puszta egybeesés, hogy a Bernard Matthews - az érintett brit cég - "egyik magyarországi farmját is" sújtotta a H5N1-vírus, és a miniszter milyen lépéseket tesz "a magyar kapcsolat" felderítése végett. 
 

Magyar szálak, brit szárnyak

A Bernard Mattthews Európa legnagyobb baromfitenyésztő csoportja, amely hosszú évek óta jelen van a magyar baromfiágazatban; az angol társaságé a SáGa Foods Rt. baromfihús-feldolgozó vállalat. A Bernard Matthews szóvivője a The Guardian című lapnak kijelentette: a cég telepein csak nagy-britanniai nevelésű szárnyasokat tartanak, és ezért "lényegtelen" az a tény, hogy a vállalatnak vannak magyarországi érdekeltségei. A szóvivő "nagyon valószínűtlennek" nevezte a magyarországi eredetet, és közölte, hogy a cég számára "teljes rejtély" a madárinfluenza felbukkanásának oka.

Miliband azonban válaszában tényként jelentette ki, hogy a madárinfluenzától érintett magyarországi telep nem a cég tulajdona. Hozzátette: a kórtól érintett növendék pulykák mindegyike nagy-britanniai nevelésű, vagyis "ebben a vonatkozásban sincs magyar kapcsolat". 
  
A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit napilap hétfőn azt írta, hogy a brit kormány vizsgálja az esetleges összefüggést a Bernard Matthews Suffolk grófságbeli pulykatenyésztő központjában múlt héten kitört madárinfluenza-járvány és a január végén jelentett magyarországi esetek között.
 
A brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi tárca (DEFRA) szóvivője ugyanakkor hétfőn az MTI kérdésére úgy fogalmazott: a minisztérium vizsgálata az összes lehetséges okra kiterjed, és ezek egyike a betegség magyarországi megjelenése. Ez azonban nem a vizsgálat egyetlen iránya - tette hozzá. Megerősítette, hogy az elmúlt egy évben nem importáltak élőszárnyast Magyarországról Nagy-Britanniába, bár arról nem tudott érdemben nyilatkozni, hogy magyar tojás került-e a brit piacra.
 
Hirschler András, a londoni magyar nagykövetség kereskedelmi szolgálatának vezetője ugyanakkor az MTI-nek hétfőn úgy nyilatkozott: a kereskedelem iránya fordított, ugyanis Magyarország importál valamennyi tojást Nagy-Britanniából; a tavalyi január-novemberi adatok alapján a magyar import értéke abban az időszakban 345 ezer font volt. A diplomata hozzátette: ugyanezen idő alatt 2,2 millió font értékű brit élőbaromfi került a magyar piacra.
 
Sir David King, a brit kormány tudományos főtanácsadója a BBC-nek hétfőn azt mondta: a Suffolk grófságban fellelt vírustörzs azonos azzal, amelyet januárban Magyarországon is kimutattak. Sir David szerint "lehetséges, hogy volt közvetlen kapcsolat" az érintett magyar telep és a Bernard Matthews madárinfluenzától sújtott pulykafarmja között.
 
A kormányzati főtanácsadó szerint ez a kapcsolat létrejöhetett úgy, hogy egyazon személy mindkét telepen megfordult, de valószínűbb, hogy a vírust vadmadarak hurcolták be a magyar térségből Nagy-Britanniába.
 
David Miliband szakminiszter a hétfői alsóházi vitában elmondta, hogy a Bernard Matthews érintett kelet-angliai farmján 159 ezer pulykát tartottak, de a kórt a 22 ól közül mindössze egyben észlelték; itt hétezer szárnyast neveltek.
 
A vírus kimutatása óta azonban megkezdték a telep mind a 159 ezer pulykájának leölését és a tetemek ipari megsemmisítését, a farm körül pedig több mint kétezer négyzetkilométeres állatszállítási tilalmi, illetve megfigyelési övezetet jelöltek ki.