A Brandenburgi Kapu Berlinben. Megosztottság és egység © gmu.edu

A csúcsértekezlet legfontosabb eseménye a Berlini Nyilatkozat elfogadása lesz vasárnap: ez a mindössze kétoldalas dokumentum az elmúlt ötven év integrációjának eredményei mellett az Európai Unió működésének alapelveit szögezi le, s azokat a kihívásokat, amelyekre az EU-nak a jövő sikerei érdekében megfelelő választ kell adnia. A dokumentum azonban nagyon általánosan fogalmaz, éppen azért, mert számos alapvető kérdésben a tagállamok között nincs egyetértés: így például a bővítés szó elő sem fordul benne (ehelyett a kiszivárgott változatban az olvasható, hogy az EU a jövőt a „nyitottság szellemében” képzeli el) – mint ahogy nem szerepel az alkotmány kifejezés sem, holott az EU jelenlegi válságát éppen e dokumentum 2005-ös francia és holland elutasítása okozta. (A szövegtervezetben e téma kapcsán az olvasható, hogy a tagállamok osztják a célkitűzést, miszerint az Európai Uniót a 2009-es európai parlamenti választások idejére „új, közös intézményi alapokra kell helyezni”)

A csúcstalálkozó tehát nem fog megoldást hozni azokra az alapvető kérdésekre, hogy miként oldható meg az alkotmány okozta válság, vagy hogyan folytassák az Európai Unió bővítését, s hogy az EU képes-e felvenni a versenyt gazdaságilag a gyorsan növekvő Egyesült Államokkal, vagy Kínával. Ugyanakkor az ünneplés mégis jogos, hiszen az Európai Unió rengeteg eredményt tud felmutatni történelme elmúlt ötven évében. Ma már határellenőrzés nélkül lehet utazni az EU számos országába, a közös valuta, az euró létrejötte óta a pénzváltás sem okoz gondot, a legszegényebb belépőket (Görögországot, Spanyolországot, Portugáliát) sikerült felzárkóztatni, EU-támogatások révén gyors ütemben fejleszteni, s az Európai Unió a 2004-ben taggá vált új tagországoknak, így Magyarországnak is jelentős fejlesztési támogatásokat ad. Egyébként már önmagában a mostani csúcs helyszíne, Berlin is szimbólumnak számít: hiszen annak idején a város ketté volt osztva, itt húzódott a nyugati világ és a keleti tömb határa, miközben mostanra nem pusztán a város, de Európa is egységesült.

A berlini csúcson az állam- és kormányfők számára az első ünnepélyes program szombaton délután a világhírű Berlini Filharmonikusok koncertje lesz. A találkozó este azzal a „félhivatalos vacsorával” folytatódik, amelyet Horst Köhler elnök ad az állam- és kormányfők tiszteletére. Azon a tervek szerint részt vesznek a feleségek, így a magyar kormányfő felesége, Dobrev Klára is. A csúcs valóban hivatalos része vasárnap kora délelőtt kezdődik a Berlin központjában lévő Német Történeti Múzeumban, ahol az állam- és kormányfők megemlékeznek az Európai Uniót alapító Római Szerződés 50. évfordulójáról, majd az 1706-ban épült, egykori fegyverraktár legimpozánsabb szárnyában elfogadják az évfordulóhoz méltóan, ünnepélyesnek szánt berlini nyilatkozatot. Az aláírás után következik az immár megszokott „családi fotó”, mégpedig a Brandenburgi kapunál, majd a házigazda Merkel kancellár a főváros egyik legújabb szállodájában munkaebéden látja vendégül uniós kollégáit. Külön érdekesség, hogy a feleségek tiszteletére a kancellár asszony férje – a diplomáciától, illetve a politikától erősen visszahúzódó, amúgy nagy tiszteletben álló kémikus – ad külön ebédet.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kísérete szombaton délután érkezik Berlinbe, s a kormányfő – akit a közelmúltban választottak meg az MSZP elnökévé – részt vesz az európai szocialista és szociáldemokrata pártok vezetőinek szokásos, az EU-csúcsokat rendszerint megelőző konferenciáján. Hasonló konferenciát tartanak ugyancsak Berlinben szombaton az Európai Néppárthoz tartozó konzervatív pártok vezetői is. A tanácskozáson magyar részről Orbán Viktor, a Fidesz elnöke – egyben a néppárt egyik alelnöke –, továbbá Dávid Ibolya, az MDF elnöke vesz részt.

A hivatalos csúcstalálkozó mellett nagyszabású születésnapi programmal, utcai rendezvényekkel készül a német kormány, illetve Berlin városa az Európai Unió félévszázados jubileumának megünneplésére.

Alig néhány órával a történelmi csúcstalálkozó kezdete előtt Európa több tekintélyes politikusa nyilatkozatban méltatta az elért eredményeket, s szólt az unió előtt álló legfontosabb feladatokról. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke az alkotmányozás felgyorsítását szorgalmazta, s reményét fejezte ki, hogy a német elnökség végére sikerül egyfajta menetrendben megállapodni. Ezzel szemben Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnöke annak a nézetnek adott hangot, hogy az alkotmányra – mint fogalmazott – még nem érett meg az idő, ugyanakkor intézményi reformokra mindenképp szükség van. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezet elnöke pedig a német-lengyel kapcsolatok megjavítását sürgette. Juncker szerint a német-lengyel kapcsolatok az elkövetkező húsz évben olyan meghatározóak lesznek az unió számára, amilyen az elmúlt harminc évben a francia-német kapcsolatok súlya volt.