szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Angela Merkel német kancellár ünnepi beszédével folytatódott vasárnap délelőtt Berlinben az állam- és kormányfők jubileumi csúcsértekezlete.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A 27 tagország vezetői a Berlin központjában lévő Német Történeti Múzeumban ültek össze, hogy elfogadják az unió elmúlt ötven évére visszatekintő és az elkövetkező időszak feladatait meghatározó Berlini Nyilatkozatot. A program szerint Merkel után Romano Prodi olasz miniszterelnök, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság, majd Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt követően Merkel, Barroso és Pöttering írja alá a Berlini Nyilatkozatot.
   
A német fővárosban páratlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A rendre hatósági közlés szerint több ezer rendőr felügyel, különös tekintettel arra, hogy különböző baloldali szervezetek nagyszabású tüntetéseket jelentettek be.
   
A csúccsal párhuzamosan Európa ünnepe egyébként már szombaton késő este megkezdődött a német fővárosban. "A szépség éjszakájának" keretében mintegy nyolcvanezer látogató kereste fel a hajnalig nyitva tartó, legtekintélyesebb múzeumokat.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Világ

Politikai megaparti a német fővárosban az EU 50. születésnapján

Ünnepi csúcstalálkozót tart az Európai Unió szombaton és vasárnap Berlinben: a 27 tagállam vezetői, köztük Magyarország képviseletében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról emlékeznek meg, hogy pontosan ötven évvel ezelőtt, 1957. március 25-én született meg az Európai Gazdasági Közösséget (az EU elődjét) létrehozó Római Szerződés.

MTI Világ

Kényes misszió előtt Angela Merkel

Kényes küldetésre utazott pénteken Lengyelországba a német kancellár, hiszen a két ország viszonyát számos konfliktus terheli, kezdve Oroszországgal és a német-orosz gázvezetékkel az európai alkotmányon át egészen a Washingtonhoz fűződő viszonyig. Az utóbbihoz tartozik a lengyel földre tervezett amerikai rakétatámaszpont kérdése is, amely nemcsak Moszkvát bőszítette fel, de megosztotta magát a NATO-t is.