szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Legkevesebb 80 ezren vonultak fel szombaton délig Ankarában az ország világi berendezkedése mellett kiálló szervezetek felhívására, tüntetve az ellen, hogy Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt – aki valamikor egy iszlámista szervezet élén állt – májusban államfővé válassza a parlament – jelentette az NTV török hírtelevízió.

A tömegben sokan török zászlót lengettek, illetve a modern Törökország megalapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek a képét tartották a magasba, iszlámistaellenes jelmondatokat kiabáltak, „A köztársaság a miénk” jelszóval meghirdetett megmozdulás kezdete előtt. A tüntetésre összesen mintegy 150 ezer embert várnak a szervezők. A hatóságok jelentős biztonsági intézkedéseket vezettek be erre a napra a fővárosban, mintegy 10 ezer rendőr van készültségben a demonstráció helyszíne közelében.

Május 16-án jár le Ahmet Necdet Sezer jelenlegi államfő hivatali ideje. Törökországban a parlament választja meg az elnököt. Mivel a kormányzó, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) nagy többsége van a törvényhozó testületben, szinte bizonyosra vehető jelöltjének győzelme a parlamenti elnökválasztáson. A párt még nem nevezte meg jelöltjét, de egyre több politikusa adta értésre, hogy Erdogan kormányfőt szeretné az elnöki székben látni.

Erdogan, az ország jelenleg legnépszerűbb politikusa – aki magát konzervatív demokratának tartja – még nem jelezte, hogy kíván-e indulni a választáson. A törökországi szekularizáció híveit aggasztja az eshetőség, hogy ő kerülhet az államfői posztra, és esetleges elnöki tevékenysége nyomán elmosódhat a szigorú választóvonal az állami és a vallási ügyek között. Erdogan visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint iszlamista programot igyekszik megvalósítani.

A török hadsereg - a világi államberendezkedés legfőbb őre - már négy kormányt eltávolított a hatalomból az utóbbi fél évszázadban. Legutóbb 1997-ben Necmettin Erbakan iszlamista kormányának kellett meghajolnia a hadsereg akarata előtt.

Sezer elnök pénteken kijelentette, hogy most forog a legnagyobb veszélyben Törökország világi államrendje a köztársaság 1923-as megalapítása óta. Megszaporodtak a világi államberendezkedés ellen irányuló, a vallásnak a politikába való becsempészését célzó tevékenységek. Abdullah Gül külügyminiszter visszautasította az államfő aggályait. „Nem értek egyet ezzel... Ellenkezőleg: nemcsak a törökök, de a külföldiek is bíznak Törökországban" – hangoztatta.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Törökország újabb fejezetet nyithat a csatlakozási tárgyalásokon

Hosszú szünet után Törökország újabb fejezetet nyithat meg az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásain: az Európai Unió tagállamainak nagykövetei szerdán Brüsszelben beleegyeztek, hogy a két fél megkezdheti a vállalat- és iparpolitikával kapcsolatos kérdések megvitatását.