Lech Kaczynski lengyel államfő. Köszöni a szolidaritást © AP

Harminchat órás maratoni vita nyomán a 27 tagállam egy kormányközi konferencia összehívásában és pontos mandátumában egyezett meg. Utóbbinak köszönhetően a konferenciára lényegében csak szövegezési feladat vár, és így az új dokumentum még idén megszülethet, hogy aztán 2009-ben, a következő európai parlamenti választás előtt életbe lépjen.

A kompromisszum létrejöttét sokáig a lengyel ellenkezés gátolta, mert Varsó szerint az új egyezménytervezet eredeti változata Németországot túlságosan nagy jogkörrel ruházta volna fel az unió döntéshozatali rendszerét illetően, miközben a jelenlegi kedvező lengyel szavazati súlyt rontotta volna. A tagországok végül hozzájárultak, hogy az új szavazati rendszer teljes egészében csak tíz év múlva, 2017-ben lépjen életbe, emellett Varsó további engedményeket is kapott, például ígéretet arra, hogy energiaügyi válság idején a többi tagország „szolidáris” lesz vele, segítségére siet.

A megállapodást a lengyel-német vita lezárultát követően tovább hátráltatta, hogy több tagország túlzottnak tartotta azokat az engedményeket, amelyeket az utolsó szövegváltozat néhány más kétkedő államnak – elsősorban Nagy-Britanniának és Hollandiának – nyújtott. Angela Merkel német kancellár azonban sikeresen járt közben azért, hogy ez az országcsoport – az elődöt, az alkotmányos szerződést már ratifikált államok egy része – feladja aggályait, és lehetővé tegye az unió számára létfontosságúnak tartott kompromisszum létrejöttét.

A tárgyalások során London sikerrel harcolt azért, hogy felmentést kapjon az EU alapjogi chartájának kötelező alkalmazása alól, Hollandia pedig a nemzeti parlamentek uniós szerepének növelését illetően ért el előrelépést. Mindketten egyebek között azzal érveltek, hogy kéréseik teljesítésével elkerülhetővé válik egy (újabb) népszavazás a leendő új szerződésről és egy esetleges újabb kudarc. Franciaország – amelynek lakossága két éve a hollandokhoz hasonlóan elutasította az alkotmányt – egyebek között az uniós belső piacon folyó verseny zavartalanságának kötelezettségét „hárította el” az egyeztetésen, lehetőséget nyerve esetleges állami védőintézkedések végrehajtására.

Az EU-nak szüksége van új alapszerződésre ahhoz, hogy sok tekintetben még mindössze hat országosra tervezett intézményrendszere ennek akár ötszörös taglétszámával is működőképes legyen, és készen álljon a jelenlegi 27 mellé további új tagok befogadására. Az alkotmányt már eddig ratifikáló 18 ország, valamint a központi EU-intézmények (az Európai Bizottság és az Európai Parlament) kulcsfontosságúnak mondták, és sürgették az intézményes reformok mielőbbi szerződésbe foglalását. A 2009-es életbe lépés a politikusok szerint azért is fontos, hogy az akkori európai parlamenti választáson a tagországok lakossága pontosan tudja, milyen unióra szavaz.

Az év második felében, portugál irányítással kidolgozandó dokumentum nyomán létrejön az uniót külügyekben képviselő személy posztja is. Ez a tisztség jóval szélesebb körű lesz, mint a jelenlegi – Javier Solana által betöltött – főmegbízotti feladat.

Merkel a döntést bejelentve elégedettségét fejezte ki a gyors szerződésírást lehetővé tevő, részletes mandátummal, és más tagországok vezetői is jónak minősítettek a megállapodást. Többen – például Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő – ugyanakkor sajnálatukat fejezték ki, hogy nem az ambiciózusabb alkotmányos szerződés, hanem annak egy tartalmában is valamelyest megnyirbált változata léphet majd életbe.

Lech Kaczynski lengyel államfő országa számára nagyon bátorítónak mondta a kompromisszumot. Külön méltatta a megállapodás kidolgozásához országával mutatott francia és brit szolidaritást. A nézeteltérések csúcspontján a német elnökség azzal fenyegetőzött, hogy Lengyelország mellőzésével dönt a kormányközi konferencia elindításáról, és a két felet Tony Blair brit miniszterelnök és Sarkozy közbenjárásával sikerült összebékíteni.

Blair szombat hajnalban annak jelentőségét hangoztatta, hogy az EU a kompromisszum révén előre tud lépni az intézményrendszer átalakításában és a további bővítés előkészítésében.

José Sócrates portugál kormányfő megerősítette, hogy a tervek szerint hamarosan útjára indítják a végleges szöveg kidolgozását célzó kormányközi konferenciát, amely a pontos mandátumnak köszönhetően októberben sikerrel véget is érhet.

Gyurcsány Ferenc a csúcs befejeződése után leszögezte: magyar szempontból a megállapodás sikernek tekinthető, mert mindazokat az elveket, értékeket, alapvető megoldásokat, amelyek miatt Magyarország annak idején az eredeti EU-alkotmányt ratifikálta, sikerült megtartani. Emellett a magyarok számára fontos, hogy az Európai Unió elismerje a kisebbségi, s ezen belül a nemzeti kisebbségi jogokat, s a most elfogadott szerződésben e tekintetben a Magyarország által kezdeményezett és megfogalmazott mondatok szerepelnek.

Gyurcsány megerősítette, hogy Magyarország 8-9 országgal együtt az utolsó órák vitáihoz még számos módosító javaslatot dolgozott ki, próbálta képviselni saját érdekeit, s ezt – mint mondta – sikerrel tette. Végül közölte: ha az ezután következő kormányközi konferencián megszületik a szerződés végleges szövege, s ezt a tagállamok aláírják, akkor szerinte nem lehet akadálya, hogy a dokumentumot 2008-ban Magyarországon a parlament ratifikálja.