A bizottság ugyanakkor felhívja Szerbia figyelmét arra, hogy a menekültek beáramlása nem vezethet egy-egy régió etnikai egyensúlyának megbomlásához. Az Európai Unió és Szerbia kapcsolatát áttekintő jelentés, amelynek előkészítője Jelko Kacin szlovén liberális EP-képviselő volt, leszögezi, hogy "Szerbia jövője az Európai Unióban van".

A külügyi bizottság szerint "Szerbia külön dicséretet érdemel, amiért az elmúlt években számos kihívást sikerült békés úton rendeznie". A jelentés példaként sorolja Szerbia-Montenegró felbomlását, a tisztességes és szabad parlamenti választások megtartását és az Európa-párti új kormány megalakulását. A politikai érettség magas fokának és a demokratikus vezetés jelének tekinti, hogy a szerb elnök bocsánatot kért a horvátok ellen szerbek által elkövetett háborús bűnökért.

A jelentés emlékezteti Szerbiát arra, hogy az EU-val kötendő stabilizációs és társulási megállapodás feltétele a hágai bírósággal való teljes körű együttműködés. Így le kell tartóztatni, és át kell adni az összes, még szabadlábon lévő vádlottat. "A közelmúltbeli letartóztatások bizonyítják, hogy a szerb hatóságok képesek megtalálni és letartóztatni a háborús bűnökkel vádoltakat" - állapítja meg. Üdvözli a Szerbiára vonatkozó vízumkönnyítési és befogadási megállapodások kezdeményezését, és szorgalmazza, hogy e megállaodások ez év végéig lépjenek hatályba.

A dokumentum hivatkozik a kisebbségek vajdasági zaklatásáról és a többnemzetiségű Vajdaságról szóló, 2004. szeptember 16-i, illetve 2005. szeptember 29-i EP-állásfoglalásra is. "Helyesli, hogy Szerbiának sikerült javítania az etnikumok közötti kapcsolatokat, különösen a Vajdaságban, ahol csökkent az etnikai villongások száma, ha azok nem is szűntek meg teljesen".

Az EP arra kéri a szerb hatóságokat, hogy "tegyenek további intézkedéseket a többetnikumú Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek fejlődésének előmozdítása és a békés együttélés érdekében". Emellett "biztosítsák, hogy a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok és más állami szervek etnikai szempontból semlegesen járjanak el".

Arra is felszólítja a hatóságokat, "hogy nagy odafigyeléssel kezeljék a menekültek esetleges beáramlását". Hangsúlyozza, hogy a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság és menekültek integrációja vagy visszatelepülése "nem vezethet egy-egy terület vagy régió eredeti etnikai egyensúlyának megváltoztatásához".

A jelentés e tekintetben felhívja a figyelmet az Európa Tanács 1995-ös kisebbségvédelmi keretegyezményére. Megítélése szerint a kisebbségvédelemre vonatkozó jogi keretrendszer további javításra szorul. Az EP külügyi bizottsága "felhívja a szerb hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a területi decentralizáció növelését, különösen a Vajdaság, a Szandzsák régió és a Presevo-völgy esetében". Felszólítja a szerb kormányt, hogy a régiók kialakításakor tartsa fenn a Vajdaság, a Szandzsák régió és más olyan térségek és régiók területi, közigazgatási és politikai egységét, ahol etnikai és nemzeti kisebbségek élnek, "és ne használja fel ürügyként az Európai Unió által kért közigazgatási lépéseket a történelmi régiók felosztására".