szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Tizenhárom délvidéki magyar civil szervezet azzal a kéréssel fordult Sólyom László magyar köztársasági elnökhöz, hogy kezdeményezze az Országgyűlésben olyan jogi aktus meghozatalát, amellyel Magyarország védelme alá veszi a Szerbiában élő magyarokat.

A civil szervezetek szerdán eljuttatták az MTI-hez a Sólyom Lászlónak címzett levelet, amelynek aláírói között vannak pedagógus- és diákegyesületek, művelődési, hagyományápoló és gazdasági szervezetek. 

A Délvidék magyarsága több mint másfél évtizede "rabja és túsza a délszláv államok és nemzetek egymás közti véres leszámolásának", s számban, társadalmi, gazdasági és szellemi erejét tekintve eljelentéktelenedett - írják az aláírók.

A Milosevics-uralom alatt a délvidéki magyarok közé irányították a legtöbb szerb menekültet, akikben sokkal kisebb a megértés a nem szláv nemzetiségűek iránt. "Idetelepedésük óta szüntelenül folyik a magyarok zaklatása, ami nem csupán abban nyilvánul meg, hogy bántalmaznak bennünket, hanem abban is, hogy az igazságszolgáltatási és a rendőri szervek a hátrányunkra kezelik az ilyen ügyeket" - írják a civil szervezetek, amelyek azt is sérelmezik, hogy Szerbiában hamisan állítják be a vajdasági magyarság múltját, akadályozzák a második világháború végén történt súlyos atrocitások feltárását, nem engedélyezik a magyar tömegsírok megjelölését és meggyalázzák emlékhelyeiket.

A civil szervezetek szerint a szerb állam minden eddigi ígérete ellenére nem javult, hanem tovább romlik a vajdasági magyarok helyzete. A kívánt védelmet számukra a kettős állampolgárság megszerzése, a magyar (perszonális) autonómiát megteremtése, illetve a szerb parlamentben a számarányos képviselet biztosítása lenne. Az utóbbi két igény kivívásában Magyarország támogatása garanciát jelenthet - áll abban a levélben, amelyet Sólyom Lászlónak küldtek a vajdasági magyar civil szervezetek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Százötvenezer eurót adunk a vajdasági toleranciaprogramra

A magyar kormány 150 ezer euróval támogatja a Vajdaságban élő nemzeti közösségek közötti toleranciát elősegítő tartományi kormányprogramot - az erről szóló megállapodást írta alá Újvidéken Gémesi Ferenc, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Korhecz Tamás vajdasági kormányalelnök, a kisebbségügyi titkárság vezetője.

MTI Világ

Lesz magyar Tanítóképző Kar a Vajdaságban

Az Újvidéki Egyetem tanácsa döntést hozott az intézmény keretein belül működő szabadkai magyar Tanítóképző Kar megalakításáról, a tanítás az ősszel kezdődő tanévtől indulhat meg benne.

MTI Világ

Nacionalista üzenetek a vajdasági magyar tankönyv borítóján

Azonnal kivonták a forgalomból a Vajdaságban a frissen megjelent magyar nyelvű középiskolai feladatgyűjteményt, miután a Bunyik Zoltán vezette vajdasági oktatási titkárság (minisztérium) éles hangon tiltakozott amiatt, hogy a kötet borítóján nacionalista üzenetként értelmezhető kifejezések vannak.

MTI Világ

A vajdasági kormányfő elutasítja a magyar területi autonómiát

Elutasítja a délvidéki magyarok területi autonómiáját Bojan Pajtics, a vajdasági végrehajtó tanács (kormány) elnöke, és nem ért egyet azokkal a vajdasági magyar politikusokkal, akik párhuzamot vonnak az észak-szerbiai tartományban élő magyarok és a koszovói szerbek helyzete között.

MTI Itthon

Nem lesz négypárti vajdasági magyar találkozó

Nem lesz vajdasági magyar pártvezetői csúcstalálkozó, mivel a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerdán közölte, hogy a közelmúlt tapasztalatainak fényében ennek nem sok értelmét látja.

MTI Világ

Autonómiát akar három vajdasági magyar párt

Budapestet, Belgrádot, Brüsszelt és Martti Ahtisaari koszovói ENSZ-különmegbízottat keresi fel autonómiakoncepciójával három kisebb vajdasági magyar párt, amely úgy véli, hogy a koszovói rendezés folyamatában időszerű lenne foglalkozni a magyar autonómia kérdésével is. Az elképzelést Borisz Tadics szerb elnök máris elvetette.